fooldalszerkesztoseghidkorHd Knytrtortenesekgaleriaarchivumelerhetosegunkelofizetes 
HÍD KÖNYVTÁR

Maurits Ferenc: Bukott angyal ablaka

Maurits Ferenc (1945, Újvidék) grafikus, festőművész, költő. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alakja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkesztője. Legújabb kötetében három ciklusban (Belgiumi séták; Madridi séták; Barcelonai séták) utazásélményeit adja közre, amelyeket a szerző fényverseknek nevez, mert mindegyik színekről és terekről szól. A könyvben láthatók Maurits kép- és fényképkorrekciói is. Kötetének központi témája az emberi test.

Bányai János: Író(k), könyv(ek), prózá(k) (L–ZS)

Bányai János új, Író(k), könyv(ek), prózá(k) – L–ZS című összegyűjtött kritikáit tartalmazó kötete az elmúlt 10-15 év magyar prózatermés-értelmezéseinek második része. A könyv két sorozatnak is része, a Könyv és kritika 6. darabja, valamint a Híd Könyvtár 19. kiadványa. A kritikusi pozícióba helyezkedő irodalomtörténész megtartotta a korábbi kritikaírói megszólalási stílust, a kizárólagos, éles kritika helyett az olvasónapló és a bírálat határmezsgyéjén elhelyezkedve tárja elénk gazdag olvasmányélményét… 

Bányai János: Író(k), könyv(ek), prózá(k) (A–K)

Bányai János új, Író(k), könyv(ek), prózá(k) – A–K című összegyűjtött kritikáit tartalmazó kötete az elmúlt 10-15 év magyar prózatermés-értelmezéseinek első része. A könyv két sorozatnak is része, a Könyv és kritika 5. darabja, valamint a Híd Könyvtár 18. kiadványa. A kritikusi pozícióba helyezkedő irodalomtörténész megtartotta a korábbi kritikaírói megszólalási stílust, a kizárólagos, éles kritika helyett az olvasónapló és a bírálat határmezsgyéjén elhelyezkedve tárja elénk gazdag olvasmányélményét… 

Vickó Árpád: Monstrumi, kućni vilenjaci, vragovi, zlodusi

Vickó Árpád Monstrumi, kućni vilenjaci, vragovi, zlodusi című fordításkötete a kortárs magyar prózairodalom panorámája. A Híd Könyvtár legújabb kiadványa huszonegy szerzőtől tartalmaz szöveget. Kertész Imre, Konrád György, Nádas Péter, Spiró György, Esterházy Péter, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Krasznahorkai László, Závada Pál, Balázs Attila, Garaczi László, Németh Gábor, Zeke Gyula, Márton László, Darvasi László, Nagy Atilla Kristóf, Hazai Attila, Ficsku Pál, Bartis Attila, Schein Gábor és Grecsó Krisztián szövegei Vickó Árpád válogatásában kerültek be a kötetbe. A kortárs magyar irodalom reprezentatív szerzőinek és szövegeinek közvetítésével nagy szerepet vállal a fordító a magyar és a szerb irodalmi kultúra párbeszédének elősegítésében.

Benedek Miklós: Mintha emberekből állna

Benedek Miklós első kötetén, a Nem indul hajón az újkomolyság stílusjegyei voltak felismerhetők. A versek antipoétikussága, szándékolt alulretorizáltsága, nyelvkritikai attitűddel átitatott költőietlensége wittgensteiniánus antimetaforikussággal párosult: nyelvtapasztalatának középpontjában a szó állt, méghozzá az a fajta szó, amelytől beszakad az asztal. A Sinkó-díjas költő második kötetében ez a mániákusan redukcióra törekvő nyelvfelfogás még inkább érvényesül, noha történetmondás iránti igénye szétfeszíti a líra kereteit, s így szövegei prózaversekké transzformálódnak. A Mintha emberekből állna egyes ciklusai erőteljes referencialitásuk okán akár a posztháborús nemzedék felnőtté válásának verses regényeként is olvashatóak... (Berényi Emőke)

Mozgalom, kultúraformálás, irodalmi gondolkodás
(Tanulmányok a Híd történetéből)

A Híd azzal, hogy meglehetősen hosszú emlékezetet kölcsönöz nekünk, voltaképpen egy folytonos irodalmi-kulturális valahová tartozást közvetít a számunkra. Az egykori diskurzív terek rekontextualizáló értelmezése arról győzhet meg bennünket, hogy a különböző korszakok szerkesztői és alkotói általában felismerték, hogy az igen tiszteletre méltó hagyományok, amelyek olyan fontosak a számukra, csak akkor tarthatók életben, ha a friss szellemi vállalkozásokban tükröződnek, formálódnak újra. Folyóirat-alakítói gyakorlatukba beleépítették az újragondolt hagyomány fogalmát, és mindig is igyekeztek a dinamikus gondolatok, a változó arculatok révén keresni a folyóirat helyét az éppen aktuális kulturális, irodalmi vagy irodalomtudományi diskurzusokban… (Faragó Kornélia)

Koczka József naplója (1914)

Az előszót írta és sajtó alá rendezte Csorba Béla

A Jászapáti és Vidéke című hetilap 1914. december 13-ai száma írja: „Hősi halál. Koczka József orvosnövendék, Koczka István Jászapáti téglagyáros fia, aki mint a 68. gyalogezred önkéntes szanitesz-káplárja a háború kitörése óta a szerb harctéren teljesített szolgálatot, a múlt hónap közepén, amikor a segélyhelyen sebesülteket kötözött, egy golyótól találva hősi halált halt. A rokonszenves fiatalember halála igaz részvétet keltett városunkban, ahol derék szüleit mindenki tiszteli, s ahol a korán elhunyt hőst is előzékeny, figyelmes és kedves úri modoráért mindnyájan szerették. Különösen fájlalják elvesztését barátai, akiket nagy számban tudott megszerezni, s akiket az ő önzetlen és odaadó ragaszkodásával mindig meg is tudott tartani magának. Fiatal életét gyönyörűen fejezte be. A harcmezőn, hivatásának gyakorlása közben érte a halál. Megérdemli, hogy emléke soká éljen közöttünk.”

Vida Ognjenović: Hűtlenek

A Híd Könyvtár legújabb kiadványa Vida Ognjenović Preljubnici című kötetének magyar fordítása Hűtlenek címmel. A regényt Orovec Krisztina fordította.

A Hűtlenek egy asszony története, ahogyan ő maga beszéli el válása után meg azután, hogy kiderül, azok, akik oly közel voltak hozzá, és akikhez oly nagyon ragaszkodott, anyja és apja, nem vér szerinti szülei, hiszen örökbe fogadott gyerek, és majd negyvenévesen, közvetlenül válását megelőzően találkozik csak, szinte akarata ellenére, szülőanyjával, akit már nem tud, nem is akar elfogadni. Életveszélyes helyzetbe sodródik tehát, identitászavarral kell megküzdenie, meg személyiségét nyomasztó kérdésekkel… (Bányai János)

Bicskei Gabriella: Puha kert

Nehéz a későn jövőnek, évezredek óta, akárhová néz, mindent készen talál. „Mert én egykor voltam már fiú is, lány is, bokor, madár és néma tengeri hal”– ahogy az egyik régi görög írta. És mégis, minden írástudónak erre a végsőkig telített semmire kell önmagát ráolvasnia, hogy megint először megtörténhessen. „Csúnya dolgokat találunk ki, le is írjuk őket. Ilyenkor igazán léteznek”– vallják be a többes számú, regényes első személyek a Puha kertben. Bicskei Gabriella, aki a nevükben szól, az alkimisták megszállottságával játszik a kegyelemre, a reményről még csak nem is beszélve. Talán ezért kapott egy esélyt, hogy igazabbra hazudja a higanyt az aranynál. (Németh Gábor)

Barlog Károly: Maxim

Nagyon fontos a hagyomány, nagyon fontos a saját ősök számontartása, nagyon fontos a történelem ismerete (mind makro-, mind mikroszinten) – de nagyon fontos, hogy a szerző önző is legyen, és legyőzze ezeket, föléjük nőjön, meg tudja magyarázni, el tudja velünk hitetni, hogy mért pont ő lett felkenve arra, hogy ezeket tárgyalja, miért az ő neve van odaírva a címlapra, hivalkodjon vele, hogy mit tud ő, csak ő, egyedül ő olyat, amit mi nem tudunk, milyen szerzői eszköztára van, abból mit akar bemutatni és mit takar el. Barlog Károly merít a családból, a történelemből, a vidékiségből és a határon túliságból egyszerre – és meg tudott győzni, hogy ezeket a történeteket ezzel a kulturális (történelem, hagyományok, szociológia, család stb.) aláfestéssel egyedül neki van joga elmondani.

E-szerelem

Megjelent a fiatal műfordítók antológiája!

E-szerelem címmel jelent meg a Fiatal műfordítók antológiája az újvidéki Forum Könyvkiadónál. A Híd Könyvtár sorozatába illeszkedő kötet fordítói Bognár Dorottya, Drozdik-Popović Teodóra, Gyuráki Sarolta, Kovács Hanna, Kovács Hédi, Kovács Izabella, Lenkes László, Mačković Anna, Orovec Krisztina, Ördög Mónika, Vékás Éva, Virág Árpád és Vlahovity Annamária. A fedőlapot Virág Bea tervezte...

Benedek Miklós: Nem indul hajó

Benedek Miklósnak a Forum Híd Könyvtár sorozatában megjelent Nem indul hajó című verseskötete első könyv. Benedek Miklós a Híd folyóirat köré gyűlt fiatalok közé tartozik. A Híd körül fiatal írók, költők, kritikusok, fordítók gyülekeznek, jelezvén, hogy felnövőben van irodalmunknak egy új irodalmi nemzedéke, ezúttal nem szétszórtan, hanem sok-sok beszélgetés során összetartozva; még nem látható pontosan, milyen irodalmi és kritikai szempontok meg elvek mentén tartoznak együvé, de már sejteni lehet, hogy az eddigiektől eltérő irodalomszemléletet és kritikai nézeteket képviselnek, s ennek jelei lassan láthatóvá válnak, többek között abban is, ami Benedek Miklós első kötetét jellemzi... (Bányai János)

Jung Károly: Ikerkönyvek 2.
(Délszláv folklórtémák magyar kitekintéssel)

Ez a tanulmánygyűjtemény, amelyet az Olvasó kezében tart, tavaly megjelent könyvem (Ikerkönyvek 1. Magyar folklórtémák – délszláv kitekintéssel. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2011.) testvérkötete. Anélkül, hogy az ahhoz írt Utószóban mondottakat ezen a helyen meg kívánnám ismételni, pár szóval mégis el kell mondanom ezen a helyen is, hogy ennek a könyvnek létrejöttében mely elképzelések vezéreltek. [...] Ez a kötet az előzőhöz képest a másik irányú kiindulási pontot tartotta szem előtt. Ebben azokat a dolgozataimat soroltam egymás mellé, amelyekben egy-egy délszláv (elsősorban szerb vagy horvát) folklórjelenséget (esetenként folklórral is érintkező művelődéstörténeti vagy történeti témát) kíséreltem meg körüljárni, s mindezt megtoldottam a vizsgált kérdéskör magyar vonatkozásainak, érintkezési pontjainak, esetleges szöveges párhuzamainak vagy analógiáinak bemutatásával, elemzésével. Ezúttal is kapcsolattörténeti dolgozatokról van szó, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a másik irányú kiindulópont délszláv–magyar komparatisztikai értekezések létrejöttét jelenti.
Az elmondottak értelmében kell tehát az ikerkönyvek két példáját egymás testvérkötetének tekinteni... (Jung Károly)

Jung Károly: Ikerkönyvek 1.
(Magyar folklórtémák délszláv kitekintéssel)

Jung Károly, jeles néprajztudós és költő, új kötetének, mint a korábbiaknak is, előterében a magyar néprajz szóbeli és írásos szövegei megértésének nemes szándéka áll, különös tekintettel eme adatok délszláv összefüggéseire. Megértési gyakorlatának ezúttal erős elméleti háttere is van főként a proppi nevetéselméletben. A proppi nevetéselmélet konkrét szövegek alapján történő alkalmazására több példa is található a kötetben, ami azt jelenti, hogy Jung Károly megtalálta azt az „elméleti kulcsot”, amelynek felhasználása megnyithatja számára a választott néprajzi szövegek megértése felé vezető utakat. Jung Károly egyetlen alkalommal sem hanyagolja el elméleti és gyakorlati megállapításainak pontos dokumentálását, de nem hanyagolja el a folklórszövegek első vagy utólagos közlésének jelzését sem, ami széleskörű, mindenre odafigyelő kutatói munkájának megbízhatóságát és alaposságát bizonyítja... (Bányai János)

Terék Anna: Duna utca

Terék Anna verseinek talán egyik legnagyobb titka az, hogy a sokfelől megközelíthető hosszúversek miképp képesek koherens, értékes és kiemelkedő szövegegyüttesként egzisztálni. Még a lehetséges megközelítési stratégiák fölsorolása is hosszadalmas volna, azonban szó sincs széthullásról, színvonalváltozásról, a Duna utca kötet a megszerkesztett költői műalkotás mintapéldája. Az olvasó pontosan ugyanazt kapja az első verstől, mint az utolsótól: sajátos, a köznapi beszédhez közelítő, és ahhoz ezernyi szállal kapcsolódó hangvételen megszólaló irodalmi szöveget. A kötet több helyen reflektál önnön szövegiségére, teszi ezt néhol oly módon, hogy magát a nyelvi kifejezhetőséget kérdőjelezi meg... (Patócs László)

Tolnai Ottó: A tengeri kagyló

Tolnai Ottó regénye a személyesség és öntapasztalás legizgalmasabb mozzanatait aknázza ki. Az életmű jellegzetességeit idézve jeleníti meg a szerző különös vonzódását a tárgyak, a tények és a nevek iránt, s közben felmutatja, hogyan juthatunk el a személyes jelentésektől, a mindennapi banalitásoktól a metaforikus általánosításokig, a szinte már metafizikusnak tekinthető jelentésekig. A történet az  alkotás–testiség–művészet jelentéseivel kötődik a Tisza virágzását váró fiatalok mély élményiségéhez. Narratív világszerűsége – középütt egy agyagszobor magával ragadó erotikájával – a „kezdek belejönni a mesébe” lendületével teremtődik meg. Az elbeszélés szellemi hátterében mindvégig ott munkál egy „brutális alakzat”, Cézanne nagy, kárminajkú kagylójának formátlan formája... (Forum Könyvkiadó)

Rituális labdajátékok

A több mint háromnegyed évszázados, irodalmi hagyományaihoz ragaszkodó, de azt időről időre újragondoló Híd folyóirat szellemi terében alkotó szerzők (Barlog Károly, Bencsik Orsolya, Benedek Miklós, Aaron Blumm, Danyi Zoltán, Jódal Kálmán, Kiss Tamás, Mirnics Gyula, Pressburger Csaba-Saul, Sirbik Attila, Szerbhorváth György, Terék Anna) szövegeinek „rituális” játéka alkotta/alakította a jelen antológiát, s e textuális „labdajáték” képet adhat az érdeklődők számára a jelenkori irodalmi történésekről, szépirodalmi vonulatokról.
Az antológia szerzői gárdája dinamikus formációként írható le, közöttük sok esetben csak a folyóirathoz való kötödés képez híd-funkciót, sőt generációs különbségeken átívelő kapcsolatiságot is működtet a jelen kötet. Egyaránt közöl szövegeket (több) kötettel rendelkező alkotóktól, és a Híd hasábjain első publikációikkal feltűnő szerzőktől – jelezve, hogy nincsenek átjárhatatlan/áthidalhatatlan távolságok, hogy nem az elhatárolódás a domináns alakzat. A Rituális labdajátékok egy olyan összefoglaló jellegű antológia kíván lenni, melyben a továbbmutató szándék a meghatározó... (Szabó Szilvia)

Bányai János: Költő(k), könyv(ek), vers(ek)

Bányai János új, összegyűjtött kritikáit tartalmazó kötete szándéka szerint az évtized magyar lírájának panorámája. Az irodalomtörténész, kritikus értelmezői karakterében szikár, objektivitásra törekvő, a szövegekre fókuszáló és műközpontú felfogást ismerhetünk fel. Ezt az olvasási módot ugyan a kötethez írt utószavában maga részben kényszerűségből fakadó körülményként határozza meg, írásainak újabb gyűjteménye meggyőzően tanúskodik arról, hogy ez a helyzet az elemző látásmód szolgálatába állítható... (Kovács Krisztina)

Szabó Szilvia: (Ön)értés-történetek

„Ne az határozza meg irodalmunkat, ki hol született, vagy hol él, hanem: milyen nyelven - és mit - alkotott! Budapesten kvázi elismert írónak számít egy sor közepes firkász, csak azért, mert ott él, és ügyesen melegszik a tűznél, miközben a határon túliakat csupán »kuriózumként« ha emlegetik, s nem a műveik miatt, melyek el sem jutnak az olvasóhoz, nemhogy megfelelő - reális? - kritikai visszhangra találjanak." Önáltatás azt gondolni, hogy már egyáltalán nem érdemes elgondolkodnunk rajta, Sziveri nem sokkal halála előtt adott interjújában mennyi a személyes keserűség és mennyi az igazság. Talán, ha figyelünk olyan munkákra, mint Szabó Szilviáé, tehetünk érte, hogy ne pusztán a kellő pillanatokban előrángatható kinyilatkoztatás maradjon irodalmunk egysége... (Szilágyi Zsófia)

Vickó Árpád: Az illanékony műfaj

A Híd-könyvtár első kötete interjúgyűjtemény a kilencvenes évekből, írókkal, esztétákkal, filozófusokkal, a Vajdaság szellemi életének négy kiemelkedő figurájának kommentárjaival kísérve. A szövegek az újvidéki rádióban hangzottak el eredetileg, a kérdező Vickó Árpád. A könyv a rendszerváltás utáni évek közéleti értelmiségi gondolkodásának talán legérdekesebb dokumentuma. A kisebbségi magyarság sajátos problémái, centrum- és perifériaértelmezésének kérdései folyamatosan megjelennek Vickó kérdéseiben, egyfajta kelet-közép-európaiság lehetséges intellektuális horizontja éppen úgy, mint a Balkán története a régiót fenyegető veszélyek modelljeként és a térség országainak „kisállami nyomorúsága”… (Vári György)

 
PARTNEREINK
Dombos Fest
Irodalmi szemle
JAK
Kikötő
Litera
Symposion
SzlávTextus
TiszatájOnline
TÁMOGATÓINK
A Híd megjelenését a Tartományi Művelődési és Tájékoztatási Titkárság, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap és Újvidék Város támogatja.
Híd © Minden jog fenntartva.