Maurits Ferenc: Bukott angyal ablaka

Maurits Ferenc (1945, Újvidék) grafikus, fest?m?vész, költ?. A hatvanas évek jugoszláv figuralizmusának meghatározó alakja, az Új Symposion, majd a Forum Könyvkiadó grafikai szerkeszt?je. Legújabb kötetében három ciklusban (Belgiumi séták; Madridi séták; Barcelonai séták) utazásélményeit adja közre, amelyeket a szerz? fényverseknek nevez, mert mindegyik színekr?l és terekr?l szól. A könyvben láthatók Maurits kép- és fényképkorrekciói is. Kötetének központi témája az emberi test.

Bányai János:Író(k), könyv(ek), prózá(k) (L?ZS)

Bányai János új, Író(k), könyv(ek), prózá(k) ? L?ZS cím? összegy?jtött kritikáit tartalmazó kötete az elmúlt 10-15 év magyar prózatermés-értelmezéseinek második része. A könyv két sorozatnak is része, a Könyv és kritika 6. darabja, valamint a Híd Könyvtár 19. kiadványa. A kritikusi pozícióba helyezked? irodalomtörténész megtartotta a korábbi kritikaírói megszólalási stílust, a kizárólagos, éles kritika helyett az olvasónapló és a bírálat határmezsgyéjén elhelyezkedve tárja elénk gazdag olvasmányélményét? 

Bányai János:Író(k), könyv(ek), prózá(k) (A?K)

Bányai János új, Író(k), könyv(ek), prózá(k) ? A?K cím? összegy?jtött kritikáit tartalmazó kötete az elmúlt 10-15 év magyar prózatermés-értelmezéseinek els? része. A könyv két sorozatnak is része, a Könyv és kritika 5. darabja, valamint a Híd Könyvtár 18. kiadványa. A kritikusi pozícióba helyezked? irodalomtörténész megtartotta a korábbi kritikaírói megszólalási stílust, a kizárólagos, éles kritika helyett az olvasónapló és a bírálat határmezsgyéjén elhelyezkedve tárja elénk gazdag olvasmányélményét? 

Vickó Árpád: Monstrumi, ku?ni vilenjaci, vragovi, zlodusi

Vickó Árpád Monstrumi, ku?ni vilenjaci, vragovi, zlodusi cím? fordításkötete a kortárs magyar prózairodalom panorámája. A Híd Könyvtár legújabb kiadványa huszonegy szerz?t?l tartalmaz szöveget. Kertész Imre, Konrád György, Nádas Péter, Spiró György, Esterházy Péter, Kukorelly Endre, Parti Nagy Lajos, Krasznahorkai László, Závada Pál, Balázs Attila, Garaczi László, Németh Gábor, Zeke Gyula, Márton László, Darvasi László, Nagy Atilla Kristóf, Hazai Attila, Ficsku Pál, Bartis Attila, Schein Gábor és Grecsó Krisztián szövegei Vickó Árpád válogatásában kerültek be a kötetbe. A kortárs magyar irodalom reprezentatív szerz?inek és szövegeinek közvetítésével nagy szerepet vállal a fordító a magyar és a szerb irodalmi kultúra párbeszédének el?segítésében.

Benedek Miklós: Mintha emberekb?l állna

Benedek Miklós els? kötetén, a Nem indul hajón az újkomolyság stílusjegyei voltak felismerhet?k. A versek antipoétikussága, szándékolt alulretorizáltsága, nyelvkritikai attit?ddel átitatott költ?ietlensége wittgensteiniánus antimetaforikussággal párosult: nyelvtapasztalatának középpontjában a szó állt, méghozzá az a fajta szó, amelyt?l beszakad az asztal. A Sinkó-díjas költ? második kötetében ez a mániákusan redukcióra törekv? nyelvfelfogás még inkább érvényesül, noha történetmondás iránti igénye szétfeszíti a líra kereteit, s így szövegei prózaversekké transzformálódnak. A Mintha emberekb?l állna egyes ciklusai er?teljes referencialitásuk okán akár a posztháborús nemzedék feln?tté válásának verses regényeként is olvashatóak... (Berényi Em?ke)

Mozgalom, kultúraformálás, irodalmi gondolkodás
(Tanulmányok a Hí­d történetéből)

A Híd azzal, hogy meglehet?sen hosszú emlékezetet kölcsönöz nekünk, voltaképpen egy folytonos irodalmi-kulturális valahová tartozást közvetít a számunkra. Az egykori diskurzív terek rekontextualizáló értelmezése arról gy?zhet meg bennünket, hogy a különböz? korszakok szerkeszt?i és alkotói általában felismerték, hogy az igen tiszteletre méltó hagyományok, amelyek olyan fontosak a számukra, csak akkor tarthatók életben, ha a friss szellemi vállalkozásokban tükröz?dnek, formálódnak újra. Folyóirat-alakítói gyakorlatukba beleépítették az újragondolt hagyomány fogalmát, és mindig is igyekeztek a dinamikus gondolatok, a változó arculatok révén keresni a folyóirat helyét az éppen aktuális kulturális, irodalmi vagy irodalomtudományi diskurzusokban? (Faragó Kornélia)

Koczka József naplója (1914)

Az el?szót írta és sajtó alá rendezte Csorba Béla

A Jászapáti és Vidéke cím? hetilap 1914. december 13-ai száma írja: ?H?si halál. Koczka József orvosnövendék, Koczka István Jászapáti téglagyáros fia, aki mint a 68. gyalogezred önkéntes szanitesz-káplárja a háború kitörése óta a szerb harctéren teljesített szolgálatot, a múlt hónap közepén, amikor a segélyhelyen sebesülteket kötözött, egy golyótól találva h?si halált halt. A rokonszenves fiatalember halála igaz részvétet keltett városunkban, ahol derék szüleit mindenki tiszteli, s ahol a korán elhunyt h?st is el?zékeny, figyelmes és kedves úri modoráért mindnyájan szerették. Különösen fájlalják elvesztését barátai, akiket nagy számban tudott megszerezni, s akiket az ? önzetlen és odaadó ragaszkodásával mindig meg is tudott tartani magának. Fiatal életét gyönyör?en fejezte be. A harcmez?n, hivatásának gyakorlása közben érte a halál. Megérdemli, hogy emléke soká éljen közöttünk.?

Vida Ognjenovi?: H?tlenek

A Híd Könyvtár legújabb kiadványa Vida Ognjenovi? Preljubnici cím? kötetének magyar fordítása H?tlenek címmel. A regényt Orovec Krisztina fordította.

A H?tlenek egy asszony története, ahogyan ? maga beszéli el válása után meg azután, hogy kiderül, azok, akik oly közel voltak hozzá, és akikhez oly nagyon ragaszkodott, anyja és apja, nem vér szerinti szülei, hiszen örökbe fogadott gyerek, és majd negyvenévesen, közvetlenül válását megel?z?en találkozik csak, szinte akarata ellenére, szül?anyjával, akit már nem tud, nem is akar elfogadni. Életveszélyes helyzetbe sodródik tehát, identitászavarral kell megküzdenie, meg személyiségét nyomasztó kérdésekkel? (Bányai János)

Bicskei Gabriella: Puha kert

Nehéz a kés?n jöv?nek, évezredek óta, akárhová néz, mindent készen talál. ?Mert én egykor voltam már fiú is, lány is, bokor, madár és néma tengeri hal?? ahogy az egyik régi görög írta. És mégis, minden írástudónak erre a végs?kig telített semmire kell önmagát ráolvasnia, hogy megint el?ször megtörténhessen. ?Csúnya dolgokat találunk ki, le is írjuk oÌ?ket. Ilyenkor igazán léteznek?? vallják be a többes számú, regényes els? személyek a Puha kertben. Bicskei Gabriella, aki a nevükben szól, az alkimisták megszállottságával játszik a kegyelemre, a reményr?l még csak nem is beszélve. Talán ezért kapott egy esélyt, hogy igazabbra hazudja a higanyt az aranynál. (Németh Gábor)

Barlog Károly: Maxim

Nagyon fontos a hagyomány, nagyon fontos a saját ?sök számontartása, nagyon fontos a történelem ismerete (mind makro-, mind mikroszinten) ? de nagyon fontos, hogy a szerz? önz? is legyen, és legy?zze ezeket, föléjük n?jön, meg tudja magyarázni, el tudja velünk hitetni, hogy mért pont ? lett felkenve arra, hogy ezeket tárgyalja, miért az ? neve van odaírva a címlapra, hivalkodjon vele, hogy mit tud ?, csak ?, egyedül ? olyat, amit mi nem tudunk, milyen szerz?i eszköztára van, abból mit akar bemutatni és mit takar el. Barlog Károly merít a családból, a történelemb?l, a vidékiségb?l és a határon túliságból egyszerre ? és meg tudott gy?zni, hogy ezeket a történeteket ezzel a kulturális (történelem, hagyományok, szociológia, család stb.) aláfestéssel egyedül neki van joga elmondani.

E-szerelem

Megjelent a fiatal m?fordítók antológiája!

E-szerelem címmel jelent meg a Fiatal m?fordítók antológiája az újvidéki Forum Könyvkiadónál. A Híd Könyvtár sorozatába illeszked? kötet fordítói Bognár Dorottya, Drozdik-Popovi? Teodóra, Gyuráki Sarolta, Kovács Hanna, Kovács Hédi, Kovács Izabella, Lenkes László, MaÄ?kovi? Anna, Orovec Krisztina, Ördög Mónika, Vékás Éva, Virág Árpád és Vlahovity Annamária. A fed?lapot Virág Bea tervezte...

Benedek Miklós: Nem indul hajó

Benedek Miklósnak a Forum Híd Könyvtár sorozatában megjelent Nem indul hajó cím? verseskötete els? könyv. Benedek Miklós a Híd folyóirat köré gy?lt fiatalok közé tartozik. A Híd körül fiatal írók, költ?k, kritikusok, fordítók gyülekeznek, jelezvén, hogy felnöv?ben van irodalmunknak egy új irodalmi nemzedéke, ezúttal nem szétszórtan, hanem sok-sok beszélgetés során összetartozva; még nem látható pontosan, milyen irodalmi és kritikai szempontok meg elvek mentén tartoznak együvé, de már sejteni lehet, hogy az eddigiekt?l eltér? irodalomszemléletet és kritikai nézeteket képviselnek, s ennek jelei lassan láthatóvá válnak, többek között abban is, ami Benedek Miklós els? kötetét jellemzi... (Bányai János)

Jung Károly: Ikerkönyvek 2.
(Délszláv folklórtémák magyar kitekintéssel)

Ez a tanulmánygy?jtemény, amelyet az Olvasó kezében tart, tavaly megjelent könyvem (Ikerkönyvek 1. Magyar folklórtémák ? délszláv kitekintéssel. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2011.) testvérkötete. Anélkül, hogy az ahhoz írt Utószóban mondottakat ezen a helyen meg kívánnám ismételni, pár szóval mégis el kell mondanom ezen a helyen is, hogy ennek a könyvnek létrejöttében mely elképzelések vezéreltek. [...] Ez a kötet az el?z?höz képest a másik irányú kiindulási pontot tartotta szem el?tt. Ebben azokat a dolgozataimat soroltam egymás mellé, amelyekben egy-egy délszláv (els?sorban szerb vagy horvát) folklórjelenséget (esetenként folklórral is érintkez? m?vel?déstörténeti vagy történeti témát) kíséreltem meg körüljárni, s mindezt megtoldottam a vizsgált kérdéskör magyar vonatkozásainak, érintkezési pontjainak, esetleges szöveges párhuzamainak vagy analógiáinak bemutatásával, elemzésével. Ezúttal is kapcsolattörténeti dolgozatokról van szó, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a másik irányú kiindulópont délszláv?magyar komparatisztikai értekezések létrejöttét jelenti.
Az elmondottak értelmében kell tehát az ikerkönyvek két példáját egymás testvérkötetének tekinteni... (Jung Károly)

Jung Károly: Ikerkönyvek 1.
(Magyar folklórtémák délszláv kitekintéssel)

Jung Károly, jeles néprajztudós és költ?, új kötetének, mint a korábbiaknak is, el?terében a magyar néprajz szóbeli és írásos szövegei megértésének nemes szándéka áll, különös tekintettel eme adatok délszláv összefüggéseire. Megértési gyakorlatának ezúttal er?s elméleti háttere is van f?ként a proppi nevetéselméletben. A proppi nevetéselmélet konkrét szövegek alapján történ? alkalmazására több példa is található a kötetben, ami azt jelenti, hogy Jung Károly megtalálta azt az ?elméleti kulcsot?, amelynek felhasználása megnyithatja számára a választott néprajzi szövegek megértése felé vezet? utakat. Jung Károly egyetlen alkalommal sem hanyagolja el elméleti és gyakorlati megállapításainak pontos dokumentálását, de nem hanyagolja el a folklórszövegek els? vagy utólagos közlésének jelzését sem, ami széleskör?, mindenre odafigyel? kutatói munkájának megbízhatóságát és alaposságát bizonyítja... (Bányai János)

Terék Anna: Duna utca

Terék Anna verseinek talán egyik legnagyobb titka az, hogy a sokfel?l megközelíthet? hosszúversek miképp képesek koherens, értékes és kiemelked? szövegegyüttesként egzisztálni. Még a lehetséges megközelítési stratégiák fölsorolása is hosszadalmas volna, azonban szó sincs széthullásról, színvonalváltozásról, a Duna utca kötet a megszerkesztett költ?i m?alkotás mintapéldája. Az olvasó pontosan ugyanazt kapja az els? verst?l, mint az utolsótól: sajátos, a köznapi beszédhez közelít?, és ahhoz ezernyi szállal kapcsolódó hangvételen megszólaló irodalmi szöveget. A kötet több helyen reflektál önnön szövegiségére, teszi ezt néhol oly módon, hogy magát a nyelvi kifejezhet?séget kérd?jelezi meg... (Patócs László)

Tolnai Ottó: A tengeri kagyló

Tolnai Ottó regénye a személyesség és öntapasztalás legizgalmasabb mozzanatait aknázza ki. Az életm? jellegzetességeit idézve jeleníti meg a szerz? különös vonzódását a tárgyak, a tények és a nevek iránt, s közben felmutatja, hogyan juthatunk el a személyes jelentésekt?l, a mindennapi banalitásoktól a metaforikus általánosításokig, a szinte már metafizikusnak tekinthet? jelentésekig. A történet az  alkotás?testiség?m?vészet jelentéseivel köt?dik a Tisza virágzását váró fiatalok mély élményiségéhez. Narratív világszer?sége ? középütt egy agyagszobor magával ragadó erotikájával ? a ?kezdek belejönni a mesébe? lendületével teremt?dik meg. Az elbeszélés szellemi hátterében mindvégig ott munkál egy ?brutális alakzat?, Cézanne nagy, kárminajkú kagylójának formátlan formája... (Forum Könyvkiadó)

Rituális labdajátékok

A több mint háromnegyed évszázados, irodalmi hagyományaihoz ragaszkodó, de azt id?r?l id?re újragondoló Híd folyóirat szellemi terében alkotó szerz?k (Barlog Károly, Bencsik Orsolya, Benedek Miklós, Aaron Blumm, Danyi Zoltán, Jódal Kálmán, Kiss Tamás, Mirnics Gyula, Pressburger Csaba-Saul, Sirbik Attila, Szerbhorváth György, Terék Anna) szövegeinek ?rituális? játéka alkotta/alakította a jelen antológiát, s e textuális ?labdajáték? képet adhat az érdekl?d?k számára a jelenkori irodalmi történésekr?l, szépirodalmi vonulatokról.
Az antológia szerz?i gárdája dinamikus formációként írható le, közöttük sok esetben csak a folyóirathoz való kötödés képez híd-funkciót, s?t generációs különbségeken átível? kapcsolatiságot is m?ködtet a jelen kötet. Egyaránt közöl szövegeket (több) kötettel rendelkez? alkotóktól, és a Híd hasábjain els? publikációikkal felt?n? szerz?kt?l ? jelezve, hogy nincsenek átjárhatatlan/áthidalhatatlan távolságok, hogy nem az elhatárolódás a domináns alakzat. A Rituális labdajátékok egy olyan összefoglaló jelleg? antológia kíván lenni, melyben a továbbmutató szándék a meghatározó... (Szabó Szilvia)

Bányai János: Költ?(k), könyv(ek), vers(ek)

Bányai János új, összegy?jtött kritikáit tartalmazó kötete szándéka szerint az évtized magyar lírájának panorámája. Az irodalomtörténész, kritikus értelmez?i karakterében szikár, objektivitásra törekv?, a szövegekre fókuszáló és m?központú felfogást ismerhetünk fel. Ezt az olvasási módot ugyan a kötethez írt utószavában maga részben kényszer?ségb?l fakadó körülményként határozza meg, írásainak újabb gy?jteménye meggy?z?en tanúskodik arról, hogy ez a helyzet az elemz? látásmód szolgálatába állítható... (Kovács Krisztina)

Szabó Szilvia: (Ön)értés-történetek

?Ne az határozza meg irodalmunkat, ki hol született, vagy hol él, hanem: milyen nyelven - és mit - alkotott! Budapesten kvázi elismert írónak számít egy sor közepes firkász, csak azért, mert ott él, és ügyesen melegszik a t?znél, miközben a határon túliakat csupán »kuriózumként« ha emlegetik, s nem a m?veik miatt, melyek el sem jutnak az olvasóhoz, nemhogy megfelel? - reális? - kritikai visszhangra találjanak." Önáltatás azt gondolni, hogy már egyáltalán nem érdemes elgondolkodnunk rajta, Sziveri nem sokkal halála el?tt adott interjújában mennyi a személyes keser?ség és mennyi az igazság. Talán, ha figyelünk olyan munkákra, mint Szabó Szilviáé, tehetünk érte, hogy ne pusztán a kell? pillanatokban el?rángatható kinyilatkoztatás maradjon irodalmunk egysége... (Szilágyi Zsófia)

Vickó Árpád: Az illanékony m?faj

A Híd-könyvtár els? kötete interjúgy?jtemény a kilencvenes évekb?l, írókkal, esztétákkal, filozófusokkal, a Vajdaság szellemi életének négy kiemelked? figurájának kommentárjaival kísérve. A szövegek az újvidéki rádióban hangzottak el eredetileg, a kérdez? Vickó Árpád. A könyv a rendszerváltás utáni évek közéleti értelmiségi gondolkodásának talán legérdekesebb dokumentuma. A kisebbségi magyarság sajátos problémái, centrum- és perifériaértelmezésének kérdései folyamatosan megjelennek Vickó kérdéseiben, egyfajta kelet-közép-európaiság lehetséges intellektuális horizontja éppen úgy, mint a Balkán története a régiót fenyeget? veszélyek modelljeként és a térség országainak ?kisállami nyomorúsága?? (Vári György)