Nikola Oravec
(GLAVINIĆ VÉKÁS Éva fordítása)

A krokodil altatása

Mindig is féltem belenyúlni

a női táskákba...

óvatosan nyújtom neki a táskáját,

két ujjal,

attól rettegve,

nehogy az ujjammal megérintsem a belsejét

A nők általában visznek magukkal csokoládét...

én cukorkát vinnék,

nem azért, hogy megegyem,

hanem hogy megkínáljak vele valakit (talán egy gyereket)

amikor kiönti mind a tartalmát

az asztalra, mert egy apróságot keres

(amelynek éppen itt kellene lennie),

az olyan lehangoló

Dühös, kettesével szedi a Bensedint...

időnként elsírja magát, majd abbahagyja,

aztán megölel, majd ellök magától,

jobb kezével eltakarja az arcát

ismét a táskájában turkál,

még nyugtalanabbá válik,

kipirul és nehezen lélegzik,

a tenyere izzadt,

liheg, és egy kicsit sziszeg

Simogatom a hasát,

az megnyugtatja,

néztem a Discoveryn,

hogy így altatják el a krokodilokat.

Emanáció

Olyan érzésem van, hogy

éppen Isten küldte nekem ezeket a szavakat.

Szokott ő így feltűnni különböző helyeken,

különösen az ő rabjánál, Nikolánál.

Istenből belém folyik,

mint a szennyvízlevezető csatornából

a folyóba: az egyik víz elárasztja a másikat,

belefolynak az isteni vizek, az ürülékek és

a mindenható angyali kecskebogyók a gondolataim folyójába,

a kibernetikus gépbe, az álmok fülkéjébe,

amely gondosan reciklálja a mennyei hulladékot,

és költészetet csinál belőle.

Nikola Oravec, a költészet okleveles mérnöke,

feltalálta a mennyei reciklálást

a földi költészet javára.

Istent és a kisebb isteneket ő sohasem

látta, de talán itt vannak valahol,

hiszen a gép mindig telve van, és folyton működik.

Forgatja és formálja a kékség és a felhők sűrű anyagát,

mint a kéz, amely a gömbölyded és duzzadó melleket gyúrja.

Nikola, te, a Láthatatlan méhe,

meddig lesznek még hallucinációk, fantazmagóriák,

színházi álarcok?

Meddig tartanak még a költészet mámorító italai és édességei?

Fogyasztják-e a te mézed, öntesz-e eleget

a sivatag éhes torkába?

Vagy te egy jól sikerült hazug vagy,

aki a követ aranyért cseréli el,

akinek már senki sem hisz,

amikor hazugságait bevallani kívánja.