| Főoldal | Szerkesztőség | Híd Kör | Híd Könyvtár | Szövegmutatványok | Híd Galéria | Archívum | Elérhetőségünk |
|
HÍD KÖR
Stevan BRADIĆ El nem fogadás Jelenának 1. nem azért jöttem ma hogy bármit is világosabbá tegyek számodra.
az emberek kimennek az utcákra és egyenletes ritmusban érintik talpukat az aszfalthoz porfelhő kerekedik
olyan határozottan lépkednek.
távolról nézlek a világ valami fülledt mocsárba gurul és azt gondolom teljesen fel kell majd túrnunk hogy a közepében megtalálhassuk az élő szívet.
az égen fénylenek a csillagok. mellettünk egyforma emberek lépkednek. valaki a tisztásról megbocsáthatatlan kötelet készít amit alattomosan ráhúz egy egész nemzedék nyakára
vajon megismerjük-e majd görcsbe rándult arcát akkor is amikor leereszkedik közénk
semmi sem könnyű ami a horizontról közeledik felénk lehet hogy gyengék vagyunk de lehet, hogy semmi sem fog bennünket eltéríteni. 7. Nézem a narancsot és a citromot amit az asztalon hagytál egy edényben forróság van de ezeket kertünk hűvösébe raktuk
héjuk feszes és lédús fénylik mint a jól kivehető kincs melyért még mindig lehajolhatunk
hallom lépteidet a másik szobában a tavaszi kelme könnyedén megérinti barna tested
citrusféle vagy mely belenőtt mindennapi munkámba
ne lepődj meg ha előttünk felbukkan egy érthetetlen bérösszeg azzal a céllal hogy elválasszon minket a tárgyiasságtól melyet saját lényünk mélyéből teremtünk
ránk szeretne cáfolni az idő minduntalan
hadd tegye amit tennie kell.
létezünk: még nem késő semmire.
Akárcsak Hemingway
olyan idők jönnek amikor nem fogod megérteni az időt sem fel sem le nem választod az egyik felkínált változatot sem
nézd hogy fokozódik a melegség az értelem hajlataiban. itt vár rád hamarosan az il sommo poeta[1] és meghív majd fenséges alkotásába. több nyelven őrzik számodra a helyet úgyhogy nem kell aggódnod nem kell többé reszketned a lét kis kosarában.
látnoki képességed a valószínűséggel arányosan erősödik pl. elenyészel és ez már majdnem örömhír.
akárhányszor bűnügyi krónikát olvasol az az irracionális remény tölt el hogy a nevedet ott találod a megtaláltak nevei között.
de még mindig nincs így.
nem a híd alatt hanem rajta indulsz el ahol nincs semmi és cselekedeteid terméke nem az öröm lesz.
szeretett tautológia vele a dolgok elveszítik hátterüket
az örömöt pedig túlértékelik 1947 táján találták ki és szabadalmaztatták azóta gyárilag csomagolják és prostituálják az egész világon
ezért vagyunk annyira önmegvalósítók ezért kerül el bennünket teljesen a nyomor
egyébként minden fejlett országnak megvan a saját megérdemelt nyomormonopóliuma figyelmesen eresztik át csővezetékeiken
s úgy csoportosítják át nehogy meghaladja a felületek rendben tartását célzó ipari beruházások szintjét.
más helyeken így nálunk is ellenőrizetlenül pazarolják a régi jó szovjet tömb idejéből ránk maradt repedezett vezetékekből
s nyomorból mindenkinek jut elegendő.
nem ritka-e mindig a gazdagság vagy tévesen értelmeztem az utasítást.
lapozzuk a könyvet ugyehogy és elérkeztünk egy bizonyos oldalhoz melyen rólunk van szó.
ha ki akarsz lépni belőle a leírhatatlanhoz jutsz. de látom már ahogyan az elmélet ujjal fenyegetőzik:
ma nem létezik semmi amiről ne lehetne írni.
markold hát meg a kétcsövűt s hagyd ott a nyomod a nappaliban
akárcsak hemingway.
erről aztán biztosan sokáig mesélnek majd. [1] Dante Alighierit nevezték Il Sommo Poetának. 
PARTNEREINK
|
|
A Híd megjelenését a Tartományi Művelődésügyi, Tájékoztatási és Vallásügyi Titkárság,
a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, Újvidék Város, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatja.
|
|||||
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
| Híd © Minden jog fenntartva. |