Dancsó Andrea, Borsik Miklós, Bartók Imre, Mán-Várhegyi Réka, Gaborják Ádám és Sági Varga Kinga

A Híd Kör által szervezett KultúrPass rendezvénysorozat legutóbbi estjén a budapesti József Attila Kör Irodalmi Egyesület látogatott el Újvidékre. A Gaborják Ádám, Borsik Miklós, Bartók Imre és Mán-Várhegyi Réka összetételű csapat fellépése egyszerre volt szervezeti és alkotói bemutatkozás – talán ez is magyarázza azt, hogy az idei rendezvényeink közül a leghosszabb és a legizgalmasabb címet is elnyerte.

A JAK történetének ismertetése során Gaborják Ádám elnök kiemelte, hogy a szervezet történetét nem lehet leválasztani a rendszerváltás történetéről. A JAK munkája Magyarországon és határon túl ismert, rendezvényeik szerteágazóak – a szakmai táboroktól a kritikai esteken át a vitafórumokig –, azonban egy elemében az összes tevékenység rokon: ez pedig a fiatal írók népszerűsítése. A JAK jogelődje a Fiatal Írók József Attila Köre (FIJAK) a Magyar Írók Szövetsége alatt a tehetséges fiatal szerzőket és értelmiségi gondolkodókat összekötő szellemi műhelyként működött. A FIJAK már a 70-es években is létezett, majd tagsága körében már egy erős autonómiatörekvés bontakozott ki, majd 81-ben újraalakult. A szervezet 1989-ben vált önálló egyesületté.

Gaborják Ádám

Megtudhattuk többek között azt is, hogy a FIJAK a 70-es évek végén Vajdaságban is járt Erdély és a Felvidék mellett, és kapcsolatba került az Új Symposionnal. A hasonló törekvések és az irodalmi-esztétikai értékek azonossága a sorsközösség érzését alakította ki bennük, s a jugoszláviai és a magyarországi „fiatal írók” története a későbbiekben több tekintetben párhuzamosan alakult, sőt még a JAK-füzetek külalakján is nyomon követhető volt az Új Symposion neoavantgárd hatása.

A már említett JAK-füzetekről Borsik Miklós, a jelenlegi sorozatszerkesztők egyike beszélt. Megtudhattuk, a sorozat indulása szorosan összefügg a JAK önállósodásával, 1982-től olvashatjuk e kiadványokat. Az első kötet FASÍRT, avagy viták a „fiatal irodalomról” címmel jelent meg, ma pedig a 200. kötethez közeledünk.

Borsik Miklós

Mint minden, hagyománnyal bíró irodalmi formáció esetében, a JAK kapcsán is előfordul, hogy egy-egy tag már csak komolyabb engedményekkel nevezhető fiatalnak. Ez azonban korántsem baj, és magára a szervezeti munkára is hatással van: a JAK rendezvényei ugyanis nem titkolt szándékkal hidat vernek a különböző generációk tagjai közé. A szervezet programjai mindig is arról szóltak, hogyan lehet új dolgokat kitalálni, új mintát bevezetni az irodalmi és kulturális életbe. A JAK progresszív szervezet, amely mintául szolgált más kezdeményezések számára.

A JAKkendő-díj is szóba került a beszélgetésen, amelyet a résztvevők közül Mán-Várhegyi Réka már kiérdemelt a Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetéért, és amelynek névadója egy szerkesztő, aki pazarabbnál pazarabb – néha, valljuk be, fájdalmasabbnál fájdalmasabb – szóvicceivel naponta hasítja a Kárpát-medencei magyar irodalom szövetét. A JAK-füzetek könyvsorozatának jubileumi évében alapított JAKkendő célja az alapítók szerint, hogy a kötettel még nem rendelkező, fiatal prózaírókat rangos elismeréssel segítse az elindulásban. Továbbá hogy a minőségi teljesítményt produkáló szerzők nagyobb ismeretségre tegyenek szert a Mr. Sale Öltönyüzlet felajánlotta támogatás által.

Mán-Várhegyi Réka

A Dancsó Andrea és Sági Varga Kinga által vezetett beszélgetés második felében a jelen lévő szépírók munkásságát és szövegeit ismerhették meg az érdeklődők. Gaborják Ádámot a Megtalált helyed című kritika-, tanulmány- és esszékötet – ami „nem regény” – kapcsán kérdezték. Bartók Imrétől és Mán-Várhegyi Rékától megtudhattuk, hogy a sikereikhez vezető kötetek mellett kacérkodnak az ifjúsági és gyermekirodalommal is. Mindkettejüktől friss szöveget hallhattunk, Bartók Imre a legújabb, a Goebbels című könyvből osztott meg egy részletet a hallgatókkal, míg Mán-Várhegyi Réka a Margó Irodalmi Fesztiválra írott novelláját. Borsik Miklós szerkesztői, kritikusi és képzőművészi érdeklődése mellett verseket ír, amelyek kötetben még nem jelentek meg ugyan, de számos vers született már, és ezekből olvasott fel néhányat.

Bartók Imre

Záróakkordként pedig megtudtuk, kit milyen viszony fűz József Attilához, hiszen az egyesület mégis az ő nevét viseli: Nomen est omen!

PATÓCS László
Fotók: Patócs László