Herédi Károly, Fehér Dorotty, Celler Kiss Tamás és Patócs László

Kedden este az Újvidéki Művészklubban Celler Kiss Tamás, Fehér Dorottya és Herédi Károly igyekezett megtalálni, hogy mik azok a dolgok Turi Tímea költészetében, amikről beszélnünk kell vagy nem kell. A fiatal írónő 2014-es megjelenésű, A dolgok, amikről nem beszélünk című kötetéről a Fiatal Írók Szövetsége által szervezett Olvass be! rendezvénysorozat idei évadának második epizódja alkalmával Patócs László kérdezte a Híd Kör kritikusait és ifjú költőjét.

Turi Tímea már igen korán írói pályára lépett, 2000-ben már a második könyve jelent meg, és a 2012-es Jönnek az összes férfiak után immár a negyedik önálló kötetéhez ért el. A szerzőnőt tehát már 13 éves kora óta követhetjük irodalmi útján. Patócs László első kérdésében arra volt kíváncsi, hogyan határoznák meg a kritikusok a Turi Tímea-attitűdöt. Herédi Károly jól nevelt, disztingvált lírának érzi Turi költészetét, melyben fontos a gyermeki és a visszaemlékező hang. Fehér Dorottya szerint az örök emlékezni akarás görcsössége, és ebből fakadóan a kimondás vagy elhallgatás (a kötetcímben is paradoxonként megjelenő) harca jellemzi leginkább a kötetet. Celler Kiss Tamás a kimondás gesztusára hívta fel a figyelmet, amelyhez egy adag irónia is társul, ezáltal feloldva az emlékezni akarás görcsösségét.

Nehéz meghatározni, hogy Turi költészete mennyiben női költészet. E kérdés kapcsán Fehér Dorottya elmondta, már az előző könyv címéből is az vonható le, hogy a költőnő női témákat jelenít meg, azonban mégsem a női líra megtestesítője akar lenni. Celler Kiss Tamás úgy véli, a női szemszög abban nyilvánul meg, hogy a lírai ént milyen közegben (női-férfi viszony, család, anyaság stb.) ábrázolja, valamint Turi olyan dolgokról szól, amelyekről csak nők tudnak beszélni. Herédi Károly szerint ez a fiatal felnőtt női hang tulajdonképp becsapja az olvasót: noha azt ígéri, hogy provokatív témákról fog beszélni, mégis inkább csak utalásokat tesz rájuk. Legtöbbször a verscímek által felvetett traumákból magán a verstesten csak apró sebeket láthatunk. Ez, a kötet egészén végigvonuló játék bizonyítja A dolgok, amikről nem beszélünk jól szerkesztettségét. Ezek az apró, tenyészgyöngyhöz hasonlított titkok villantják meg Turi Tímea poétikájának női vonalát és a benne rejlő női identitást, amely a férfiak tükrében határozza meg önmagát. A férfiak apró titkai című vers mutat rá az alapvető különbségre e dualitás két végpontja között: a férfiak elmondják, a nők nem mondják el titkaikat. És hogy milyenek Turi Tímea versvilágában a férfiak? Teszetoszák, vannak is meg nem is, de mindig csak viszonyulásként jelennek meg, mely viszonyrendszer centrumában a nő áll. Túlfűtött feminista hévről azonban Herédi Károly szerint nem beszélhetünk a versek kapcsán, annál sokkal többről és összetettebb dologról van szó. Turi bravúros módon több hangot szólaltat meg, költészete mégis egységesen hat, a feminizmust pedig játékkal, iróniával kezeli. A versekben nemcsak a férfiak, de a nők is ugyanolyan esetlenek. Fehér Dorottya felhívta a figyelmet arra, hogy a költőnőnél a nőiség nem a testiségből fakad, sokkal inkább mint tudatállapot határozható meg.

A kritikusok egyetértettek abban, hogy a sok önismétlés, intertextus és a visszatérő elvek kissé túlírttá teszik a verseskötetet: ugyanazt a témát csavargatja mantrajellegűen, ezért a kötet végére kifullad. Celler Kiss Tamás hozzátette, hogy ez a belső intertextualitás teszi erősebbé a szövegek koherenciáját, mégis a könnyed, történeteket elmesélő kisebb etűdök a legerősebb szövegek a könyvben. Az ítészek hangsúlyozták még a könyv burkolt, szemérmes személyességét is. A vallomásosság azonban nem kifelé szól, inkább intim bensőségesség jellemzi a verseket. A belső vívódás játékára utal a Soha többé nem leszek személyes című vers is: a szerző igyekszik, de nem tud nem személyes lenni.

Az elmaradhatatlan pontozás eredményeként a kötet összesítésben 7,8 pontot kapott: Fehér Dorottya 7,8, Herédi Károly 7,5, Celler Kiss Tamás pedig a versek pontossága és egyszerűsége miatt kereken 8 pontra értékelte Turi Tímea legújabb könyvét.

A következő kritikai beszélgetés célpontja Totth Benedek Holtversenye lesz.

DANCSÓ Andrea
Fotók: Komáromi Dóra