Az idén negyedik alkalommal kerül megrendezésre Szabadkán az Írók Gyújtópontban – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál 2011. március 24-e és 26-a között.

PROGRAM

Csütörtök, március 24.
17.30 Fesztiválnyitó és Davor Gromilović kiállításának megnyitója – Szabadegyetem kiállítóterme
18.00 Svetlana Velmar Janković – Szabadegyetem Amfiteátruma
19.30 Muharem Bazdulj – Lifka Sándor Art Mozi
21.00 Monika Kompanjikova – Lifka Sándor Art Mozi
20.00 Who's Afraid of a Woolf? – irodalmi műhely – Bash-ház

péntek, március 25.
16.30 Rituális labdajátékok – Antológiabemutató – Bash-ház
18.00 Goran Petrović – Szabadegyetem Amfiteátruma
19.30 Marija Šimoković – Lifka Sándor Art Mozi
21.00 Bán Zsófia – Lifka Sándor Art Mozi
22.00 Birdland Project – koncert – Bash-ház

szombat, március 26.
16.30 A JAK bemutatja: HÚS és KENYÉR – Nemes Z. Márió és Lanczkor Gábor/Szegő János – Lifka Sándor Art Mozi
18.00 Cserna – Szabó András – Lifka Sándor Art Mozi
19.30 Dmitrij Gluhovski – Lifka Sándor Art Mozi
21.00 Aleksandar Gatalica – Lifka Sándor Art Mozi
22.00 Jack Dupon – koncert – Bash-ház

A szimultán fordítás biztosított.
Minden program ingyenesen látogatható.

A Fesztivál támogatói: Tartományi Művelődésügyi titkárság, Szabadka Város Önkormányzata, JAK, FISZ, Szépírók Társasága
Médiapartnerek: RTS, Vajdasági Rádió és Televízió, Yu Eco Televízió, Magyar Szó, Litera.hu, Symposion

ISMERTETŐK

 csütörtök, március 24.

17.30 Szabadegyetem kiállítóterme

KIÁLLÍTÁS: DAVOR GROMILOVIĆ – 6 feet deep

Davor Gromilović 1985-ben született Zomborban. Az újvidéki Képzőművészeti Akadémia festő szakán szerzett diplomát 2010-ben, ahol segédtanárként dolgozik a Rajz Tanszéken. Néhány önálló kiállítása volt és számos csoportos kiállításon vett részt. Munkái különféle folyóiratokban is megjelennek: Polja, Karton, Avangard, Symposion.

Munkáimban figurákat jelenítek meg. Humor, groteszk, olcsó tömegáru, ázsiai kultúra - mindez tükrözi a jelenlegi művészetemet.

18.00 Szabadegyetem Amfiteátruma

SVETLANA VELMAR JANKOVIĆ

Belgrádban született, ma is ott él és dolgozik. A Književnost című folyóirat és a Prosveta Kiadó szerkesztője. A Baština (Örökség) nevű Könyvtár alapítója. Számos irodalmi díjban részesült: Isidora Sekulić-, Ivo Andrić-, Meša Selimović-, Ä?orÄ?e Jovanović-, Bora Stanković-, Pera Todorović-díj, 1992-ben a Szerbiai Népkönyvtár legolvasottabb könyvéért járó díja, 1995-ben az év regényéért járó NIN-díj, amelyet Feneketlen mélység c. kötetével érdemelt ki, Neven-díj, Április 6. életműdíj. Művei megjelentek angol, francia, spanyol, olasz, bolgár és magyar nyelven. Regényei: Forradás, Akna, Feneketlen mélység, Nigdina. Rövidprózáit és novelláit tartalmazó kötetei: Dorćol, Jós, Szavazat. Esszékötetei: Kortársak, Átkozottak és a Kiválasztottak. Drámái: Jogar, Mihail fejedelem. Gyermekkötetei: Márk könyve, Bűvös szemüveg, Hét barátom. Önéletrajzi regénye: Prozraci. Imakönyve: Világítótorony...

Villon azon tűnődött, hol lehet a valamikori hó; én pedig azon, hogy hol lehet az az egykori nyári délután, amikor a halál az égre kapaszkodott.

(Lagum, Belgrád, 1991)

Moderátor: Gojko Božović

19.30 Lifka Sándor Art Mozi

MUHAREM BAZDULJ

Travnikon született 1977-ben. Író, fordító és publicista. Rövidprózákat tartalmazó kötetei One Like a Song (1999), Második könyv (2000), Travniki háromság (2002), Varázslat (2008) címmel jelentek meg; verseskötete: Heroes (2007); regényei: Koncert (2003), Ä?aur és Zulejha (2005), Tranzit, üstökös, fogyatkozás (2009), Sószóró (2010) címmel láttak napvilágot. Kritikáit összefoglaló kötetei: Munkák és napok (2005), Filigrán járólapok (2009). A Második könyv című kötetével a Nyílt Társadalomért Alapítvány legjobb prózakötetért járó díját nyerte el Bosznia-Hercegovinában 2000-ben. A kötet angol nyelvű fordítását (The Second Book) a Northwestern University Press (Evanston, Illinois) ismert sorozatában, a Writings From an Unbound Europe-ban jelentette meg. De német és lengyel nyelven is kiadták, illetve számos elbeszélése és esszéje jelent meg még tíz más nyelven is. A szarajevói Felszabadulás (OsloboÄ?enje) című lap rovatvezetője. Írásait a belgrádi Vreme című hetilapban, a skopjei Forumban, a spliti Feral Tribune-ban és a régió egyéb más folyóirataiban jelenteti meg. A TvrÄ?a (Zágreb) című teoretikus, kulturális és művészeti folyóirat szerkesztőségének tagja. Szarajevóban és Travnikon él.

Az írás olyan, mint a palackba zárt szellem: amikor az elbeszélő kihúzza a dugót, a szellem kiszabadul a világba, mégis, összességében, lehet, hogy jobb lenne, ha benne maradna a palackban, valahogy úgy, mint az elbeszélő fejében az írás értelmetlenségéről a kongó gondolat.
(Tranzit, üstökös, fogyatkozás, Belgrád, 2009)

Moderátor: Ana PatarÄ?ić

21.00  Lifka Sándor Art Mozi

MONIKA KOMPANÍKOVÁ

1979-ben született Povazská Bystricán. A pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Poviedka elnevezésű irodalmi díj kétszeres nyertese, illetve mostmár bírálóbizottságának tagja is. Első, Ivan Krasko-díjas kötete – amely elbeszéléseit tartalmazza –, A magány helye címmel jelent meg. Fehér hely című novellája indult az Anasoft litera díjért, és szerb nyelven is publikálta. 2010-ben jelent meg első regénye, az Ötödik hajó. Kompaníková szövegei számos antológiában és folyóiratban jelentek meg Amerikában, Fehéroroszországban, Németországban, Lengyelországban, Szerbiában, Bulgáriában, Ausztriában, Magyarországon, Csehországban és Horvátországban. 2008-ban elnyerte a fiatal alkotók Tatra Bank Alapítvány díját. Pezinokban él.

Például Irén – a kor szellemének megfelelően – egyszerre karriert épített és családot is alapított, ezzel szemben egy Miletić nevű úr még azt sem tudta eldönteni, hogy bátyja sírjáról kiszaggassa-e a gyomnövényt. Az igazgatóelvtársnőt egyik nap lefokozták és a konyhába küldték, ráadásul a betonépület alagsorába, mert az emigráns felesége képtelen volt jó kommunistákat nevelni a gyerekeiből.

(Piata lod, Levice, 2010)

Moderátor: Zdenka Valent-Belić

20.00 Bash-ház

Who’s Afraid of Woolf? – irodalmi műhely

Az irodalmi műhely, amely elsősorban a középiskolásokat várja, egyrészről bevezeti majd a résztvevőket a kortárs és az aktuális irodalomra nagy hatást gyakorló angol írónő, Virginia Woolf életébe (gyerekkor, tanulmányok, Bloomsbury-kör, Leonard Woolf, öngyilkosság) és műveibe (A világítótorony, Orlando, Mrs. Dolloway, Hullámok, Saját szoba). Másrészről a műhely a résztvevőkkel való beszélgetésre is időt szentel majd. A beszélgetés, amelynek témája a Hogyan érzékelem, hogyan látom a művészetet lesz, arra törekszik majd, hogy felébressze az ösztönöket, amely bátorságot szülhet az első irodalmi lépések megtételéhez.

But the living poets express a feeling that is actually being made and thorn out of us at the moment.

(A Room of One's Own, London, 1929)

Moderátor: Dejan Matlak

péntek, március 25.

16.30 Bash-ház

Rituális labdajátékok – Antológiabemutató

A több mint háromnegyed évszázados, irodalmi hagyományaihoz ragaszkodó, de azt időről időre újragondoló Híd folyóirat szellemi terében alkotó szerzők (Barlog Károly, Bencsik Orsolya, Benedek Miklós, Aaron Blumm, Danyi Zoltán, Jódal Kálmán, Kiss Tamás, Mirnics Gyula, Pressburger Csaba-Saul, Sirbik Attila, Szerbhorváth György, Terék Anna) szövegeinek „rituális” játéka alkotta/alakította a jelen antológiát, s e textuális labdajáték képet adhat az érdeklődők számára a jelenkori irodalmi történésekről, szépirodalmi vonulatokról.

Moderátor: Mikola Gyöngyi

18.00 Szabadegyetem Amfiteátruma

GORAN PETROVIĆ

A kortárs szerb prózairodalom fiatal generációjának egyik legjelentősebb és legolvasottabb szerzői közé tartozik. 1961-ben született Kraljevón. Jugoszláv és szerb irodalmat tanult a Belgrádi Bölcsészettudományi Karon. A Hivatalos Közlöny (Službeni glasnik) szerkesztője. Rövidprózái Tanácsok egy könnyebb élethez és Minden, amit az időről tudok, novelláskötete pedig a Sziget és az a körüli történet, valamint a Málló tetőtér alatt címmel jelentek meg. Regényei: Égre írt Atlasz, A megváltó templomának ostroma, amelyből a zombori Népszínházban Kokan Mladenović rendezett darabot, valamint a Villa az idő szélén. Válogatott elbeszélései a Felebarát és a Különbségek című kötetben láttak napvilágot. Drámája Állvány, feljegyzéseit tartalmazó kötete Keresés címmel jelentek meg. A Borislav Pekić Alapítvány irodalmi ösztöndíjasa, Meša Selimović-, RaÄ?anske povelje-, Vital-, Ivo Andrić-, Borisav Stanković- és Laza Kostić-díjas. Elnyerte a Szerbiai Népkönyvtár legolvasottabb könyvéért járó díját. NIN-díjas 2001-ben, Kraljevó város Október-díjasa. Petrović regényei és elbeszélései francia, spanyol, orosz, német, olasz, angol, bolgár, lengyel, ukrán, cseh, szlovák, görög, magyar, szlovén és makedón nyelven is megjelentek.

Mindezek után meztelenül feküdtek és beszélgettek. Rudi néha zavarba jött, összekeverte a nyelveket, de Mara erre mindig emlékeztette:
– Rudi, szerbül, most szerbül...
És ő szerette Marát a beszédes szerb nyelvével.
Mert ez egy tökéletes nyelv arra, hogy valamit a végtelenségig kibeszéljünk, de csak akkor, amikor már minden rég befejeződött, amikor már nincs mit tenni.

(Málló tetőtér alatt, Belgrád, 2010)

Moderátor: Ä?orÄ?e Kuburić

19.30 Lifka Sándor Art Mozi

MARIJA ŠIMOKOVIĆ

1947-ben született Szabadkán. Belgrádban, a bölcsészkaron filozófiát tanult, esztétika-etika szakon szerzett diplomát. Irodalommal, fordítással, dokumentumfilmezéssel, színházi szöveg írásával és publicisztikával foglalkozik. Tíz verseskötete jelent meg: Maga az ember, Jonára várva, Ne félj, itt vagyok, A sóvárgás mestere, Égi kerékpár, Időrakosgatás, Gustav Klimt csókja, Mariatheresiopolis, Két folyó között, Cinóber. Regényei: Díszlet a szélnek, Vermes úr velocipédje. Többek között Branko Miljković-díjas. Műveit számos nyelvre fordították.

P.s.2 Arra, amit pedig azokról az emberekről mondott, akik miatt vissza kellett lépnie, megtaláltam a választ: nem muszáj feltétlenül gonosznak, elég csak jelentéktelennek lenni.
(Vermes úr velocipédje, Belgrád, 2010)

Moderátor: Branka JoviÄ?ić

21.00 Lifka Sándor Art Mozi

BÁN ZSÓFIA

1957-ben született Rio de Janeiróban, ahol 12 éves koráig élt. Budapesten, az ELTE Bölcsészkarán angol, francia és portugál tanulmányokat végzett. Utána négy évig a MAFILM-nél rendezőasszisztensként dolgozott. 1985-től az ELTE Angol Tanszékén, majd 1992-től ugyanott az Amerikanisztika Tanszéken oktat irodalmat és vizuális kultúrát. Esszét, prózát, kritikát, tanulmányt egyaránt ír, s nála ezek gyakran összeérnek egymással. Nem kedveli a műfajhatárokat és a kategorikus besorolásokat. Próza: Esti iskola (Kalligram, 2007); Esszék: Amerikáner (Magvető, 2000), Próbacsomagolás (Kalligram, 2008); Tanulmány: Desire and De-Scription: Words and Images of Postmodernism in the Late Poetry of William Carlos Williams (Rodopi, 1999), Exponált emlék: családi képek a magán- és közösségi emlékezetben (AICA-Argumentum, 2008, szerk.), Exposed Memory: Family Pictures in Private and Collective Memory (AICA-CEU Press, 2010, szerk.)

Na ebből elég. Nem, édeseim, nem úgy van az. Amiről nem lehet beszélni, arról talán meg kéne próbálni beszélni, nemde...
(Esti Iskola, Pozsony–Budapest, 2007)

Moderátor: Mikola Gyöngyi

22.00 Bash-ház

BIRDLAND PROJECT

A Birdland Project trió 2010-ben alakult. Az együttes tagjai külön zenei utakon járnak. A komolyzenétől a jazz-en át egészen a Nu-metálig, különböző elemek találhatók zenei előadásukban. A Birdland Project zenei irányvonala leginkább a Jazz-Fusion-Metal-Experimental egyfajta keverékéhez köthető. A zenekar tagjai, mindhároman a Szabadkai Zeneközépiskola Jazz tanszakának tanulói. Itt kezdődött a közös zenélés, az egymástól való tanulás, inspiráció, és a zenei egymásratalálás. Közel négy éve működnek együtt. Ez idő alatt számos fellépésük volt, többek között az I. JAZZIK Jazz Fesztiválon, Szabadkán. Többnyire olyan előadóktól, zenekaroktól játszanak mint: Charlie Parker, Michael Brecker, Pat Metheny, Dizzy Gillespie, John Scofield, European Mantra, Mike Stern. Saját számaikat közösen írják, a legnyitottabb inspirációk és ötletek által születik meg egy-egy új szerzeményük.

A zenekar tagjairól:

Roncsák Marcell

Gyerekkora óta zenei közegben mozog, a sok zenei stílus közül leginkább a metál-ban és a jazz-ben érzi otthon magát. Kedvenc előadója Pat Metheny, George Benson és Kerry King. A Birdland Project formációban gitáron játszik. Tagja még a Southern Society zenekarnak, ahol a dobok mögött foglal helyet.

Forgács Ákos

A basszusgitár és a jazz a mindene. Közel áll hozzá a latin, jazz és a fusion zene. Kedvenc előadója Jaco Pastorius, Michel Camillo és Hadrien Feraud. Tagja még a Cold Shot Band-nek ahol már több éve játszik.

Könyves Benkő

Először zongorán majd dobon kezdett játszani. A jazz és a fusion zene az, amiben leginkább otthon érzi magát. Kedvenc előadója Antonio Sanchez, Gary Novak és Borlai Gergő. A zenekarban dobon játszik, egyben pedig ő a zenekar névadója is. Tagja a Four Play és a Brass Dance Band zenekarnak.

szombat, március 26.

16.30 Lifka Sándor Art Mozi

A JAK bemutatja

LANCZKOR GÁBOR

1981-ben született Székesfehérváron, Szombathelyen nőtt fel. Az egyetemet Budapesten végezte, közben hosszabb időszakokat töltött Ljubljanában, Rómában és Londonban. Jelenleg Szegeden él. Eddig három verseskötete és egy regénye jelent meg, negyedik verseskönyve megjelenés előtt áll. Gérecz Attila-, Faludy- és Príma Junior díjas.

Mint harmadszorra is beülni egy nagyszerű darab nagy előadására, olyan volt látnom őt aznap. Egyszerre csak beléfáradtam. Amikor hazaküldtem, mondván, hogy már nagyon késő van, nehogy vita legyen otthon az anyáddal, szomorú lett. Kelletlen gyengédség fogott el iránta.

(Hétsarkúkönyv, Budapest, 2011)

NEMES Z. MÁRIÓ

1982-ben született Ajkán. Költő, kritikus. Rendszeresen publikál irodalmi, képzőművészeti és filmes tárgyú írásokat. Első verseskötete Alkalmi magyarázatok a húsról címmel jelent meg a JAK-füzetek sorozatban 2006-ban, melyet 2010-ben a Bauxit című követett a PRAE Kiadó gondozásában. Jelenleg az ELTE-BTK Filozófiai Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. Budapesten él.

„Írásaimban a testi jelenségek rekvizitumként jelennek meg, ezek emberre utaló nyomok, de erős kétségeim vannak, hogy létezhet számomra megnyugtatóan lezárt emberkép. Nem is anti- humanizmusról van szó (hiszen akkor életben kellene tartani azt, ami ellen beszélünk), inkább a rögzítetlenség zavaráról. Hogy bármi megtörténhet, és a legbizarrabb az, hogy még ez a bármi is emberi.”
(Körmönfont destrukció – interjú Jánossy Lajossal; Írogatsz még?, LITERA)

Moderátor: Szegő János

18.00 Lifka Sándor Art Mozi

CSERNA-SZABÓ ANDRÁS

1974-ben született Szentesen. Első könyve 1998-ban jelent meg a Magvető Kiadónál Fél négy címmel. Azóta még 6 könyve jelent meg, legutóbb a Puszibolt című novellafüzér és a Mérgezett hajtűk című kisesszé-gyűjtemény szintén a Magvetőnél. Budapesten él. Novellák mellett gasztronómiai esszéket szeret még írni. Többek között Mészöly Miklós-, Artisjus- és József Attila-díjas.

Na és akkor még nem is említettem azt a műsorodat, amit múlt nyáron, a rhodosi szállodaszoba vécéjében rendeztél, mikor állítólag visszafröcskölt a seggedre a víz a csúszdás klotyóból. Mert csúszdás vécé volt, nem platós, és akkor kifejtetted nekem, hogy a nyugati kultúra, a görög–zsidó–keresztény civilizáció legmarkánsabb szimbóluma az angol vécé, s hogy ennek a kultúrának a hanyatlását semmi nem jelzi markánsabban, mint hogy ebből a szimbólumból visszafröcsöl a víz az ember seggére. Mert a nyugati ember már nem bír szembenézni a saját ürülékével, és inkább tűri, hogy visszacsapjon a víz a csúszdás klotyóból a seggére, csak hogy szarás után nehogy szembesülnie kelljen a saját bélsarával, ahogy az egy klasszikus platós angol vécé esetében fennáll. És még azt is ordibáltad, hogy a platós angol vécé a fénykor, a csúszdás klotyó pedig a hübrisz, a létfelejtés maga, és hogy közeleg az áté, a szörnyű isteni bosszú, amit azért furcsálltam nagyon, mert te állítólag nem is hiszel az Istenben.
(Puszibolt, Budapest, 2008)

Moderátor: Bencsik Orsolya

19.30 Lifka Sándor Art Mozi

DMITRY GLUHOVSKY

1979-ben született. Négy évet élt és tanult Izraelben, majd dolgozott Németországban és Franciaországban. Katonai tudósítóként ténykedett Izraelben és Abháziában, dolgozott az Orosz Rádiónak, a német Deutsche Welle Televíziónak és a Euronews-nak a Kreml különleges tudósítójaként. Öt nyelven beszél. Három regénye jelent meg. Az interneten debültált és vált ismertté a Metro 2033 című posztapokaliptikus regényével, amely 2005-ben jelent meg nyomtatásban az Eksmo Kiadó gondozásában. Az első megjelenés eredménye: 300 000 példányszám, METRO 2033 óriásplakátok Moszkva-szerte, a földalattiban minden utas kezében ez a könyv. A Történetek a hazáról című szatirikus esszésorozat és a Metro 2034 című regény szerzője. A Harper's Bazaar, a L’Officiel és a Playboy rovataiban jelennek meg írásai. Magyarországon az Európa Kiadó jelentette meg regényeit.

A rozsdaette vasútvonalak nem vezetnek sehova. A rádiófrekvenciákon semmi sem fogható, a rádiós távírászok újra és újra csak a szomorú üvöltéseket hallják, mikor milliószor is megpróbálnak frekvenciát találni ott, ahol egykor New York, Párizs, Tokió és Buenos Aires volt.
(Metro 2034, Beograd, 2011)

Moderátor: Slobodan Vladušić

21.00 Lifka Sándor Art Mozi

ALEKSANDAR GATALICA

1964-ben született Belgrádban, ugyanott diplomázott ógörög irodalom és irodalomelmélet szakon. Ír prózát, drámát, ógörögből fordít, a Novosti című napilapnál zenekritikusként dolgozott, a Blic irodalmi mellékletének, a BLIC könyvek és az RTS (Szerb Rádió és Televízió) kulturális, informatív műsorának szerkesztője. Regényei: Mentőkötél (Miloš Crnjanski- és Giorgio la Pira-díj), Fordított arcok, Euripidész halála, Láthatatlanok (mindhárom kötetért, illetve a Mimikri című elbeszélésfüzérért Stevan Sremac-díjban részesült), Század (Ivo Andrić- és Umberto Saba-díj), Belgrád külföldieknek és A legyőzött kőműves naplója. Prózái megjelentek az ex-jugoszláviai térségek és Szerbia minden jelentősebb irodalmi folyóiratában (Književnost, Književne novine, Književna reÄ?, Letopis Matice Srpske...). Regényei és elbeszélései Európa minden nyelvére le lettek fordítva. Aleksandar Gatalica egyike, annak a három szerbiai szerzőnek, akik részt vettek a Berlini Irodalmi Intézet által szervezett egyedülálló eseményen, az Irodalmi vonat 2000-en (Literatureexpress 2000). A Szerb Irodalmi Társaság elnökségi tagja, a szerbiai Európa-mozgalom elnökhelyettese.

A levelek olyanok, mint a lebegő palackok. Azt gondoljuk, hogy mi írjuk őket, mi ragasszuk a színes bélyegeket a borítékokra, mi adjuk fel ajánlva és küldjük el őket repülőpostán. Az én elképzelésem azonban az, hogy valójában a levelek önmaguktól íródnak, saját akaratukból és gyakran gőgösen találják meg a feladót és a címzettet, akiket arra kényszerítenek, hogy olvassák és írják őket, hogy kölcsönösen válaszoljanak egymásnak.

(Láthatatlanok, Belgrád, 2008)

Moderátor: Dušan Vasić

22.00 Bash-ház

JACK DUPON

A Jack Dupon egy dob, két gitár, basszusgitár, ütőhangszerek és énekes felállásban hoz létre egy progressive-rock hangzást. A fiatal francia csapat egy őrült és flegmatikus képzeletbeli kalandot kínál. Improvizatőrök és mesemondók. Kedvesek és erkölcstelenek. Szélsőségesek és ellentmondásosak… Egyszóval: élnek! A zenéjük olyan, mint az életük: körökön kívüli és határokon túli. Messze a megszokott show-k kínálatától. Nagyon nehéz pontosan leírni a zenéjüket, a Jack Dupon mámoros hangzásvilága tele van humorral és ritmussal, dinamikus, olyan zene, amely utat nyit a képzeletnek… Hatások: Zappa, Phish, Morphine, King Crimson, Caravan, Primus, Frog Brigade.

A Jack Dupon minden, csak épp nem egy összetartó zenét játszó zenekar...

A Fesztivál ideje alatt a Tankönyv Könyvesbolt engedményes áron kínálja a fesztiválra meghívott írók könyveit. A kiadványokat az érdeklődők 10 %-os árkedvezménnyel vásárolhatják majd meg.