Főoldal | Szerkesztőség | Híd Kör | Híd Könyvtár | Szövegmutatványok | Híd Galéria | Archívum | Elérhetőségünk |
TÖRTÉNÉSEK
A vizualitástól a gyermekirodalomig A vizualitás korunk egyik legizgalmasabb témaköre, hangsúlyozta a 2015. december 18-án megtartott konferencia nyitóbeszédében Faragó Kornélia, a Híd folyóirat főszerkesztője. A konferencia ennél fogva rendkívüli figyelmet érdemel.
A látványpoétika, akusztika, szociodinamika – társművészeti diskurzusok címmel megtartott tudományos tanácskozás a vizualitás különböző témaköreit járta körül. A nyitóelőadást a film és vizualitás témakörében Dánél Mónika, az ELTE tanára tartotta. Előadásában kortárs román filmekben a tér és egyén viszonyát, valamint az újrajátszást, mint performatív aktust vizsgálta.
Az első blokk Gazsó Hargita elnöklésében folyt le. Elsőként Oláh Tamás szólalt fel, aki vázolta és elemezte Nagy József sajátos színházát. Ezután András Csaba, a Pécsi Tudományegyetem doktori iskolájának diákja Entropia – A Werckmeister harmóniák defigurációs stratégiái címmel tartotta meg érdekfeszítő előadását. Dancsó Andrea két fotóriporter, Lazukics Anna és Molnár Edvárd munkásságán keresztül adott ízelítőt a vajdasági fotóművészet alakulásáról.
A szünetet követően Kelemen Emese vezetésével kezdetét vette a második blokk, melynek első felszólalója Fehér Dorottya volt, aki Lakatos István Majdnem halálos halálsugár című gyermekkönyvének segítségével mutatta be a képregények által eszközölt vizuális technikákat. Ezt követően Sági Varga Kinga tartott kimerítő előadást Juhász Erzsébet könyveinek illusztrációjáról, Rizsányi Attila pedig a vers és festészet különös szintézisére mutatott rá Maurits Ferenc alkotásaiban.
A harmadik, Sági Varga Kinga elnöklése alatt zajló szekció első előadója Kelemen Emese volt, aki Gerőcs Péter A betegség háza című regénye kapcsán beszélt a mnemotechnika működtetéséről, valamint az emlékezésről és a világ látvány alapján való mentális leképzéséről. Következőként Ternovácz Dániel az év egyik nagy sikerkönyvéről, Danyi Zoltán A dögeltakarító című regényéről tartott előadást, melyben a háborús időket megélt egyén valóságtapasztalata és a vizuális mozzanatok viszonylatát vizsgálta. Utolsó felszólalóként Gazsó Hargita egy izgalmas előadás keretein belül mutatta be egy készülő kiállítás kapcsán, hogyan alkalmazza a korszerű muzeológia a vizualitást.
A nap nem ért még véget, rövid szünet után a szokásos évi Híd-találkozóval folytatódott a program, melynek keretén belül a novemberi Hidat mutatta be szerkesztője, Herédi Károly. A rövid kerekasztal-beszélgetésen a gyermekirodalommal foglalkozó szám szerzői közül Benedek Miklós, Celler Kiss Tamás, Góli Kornélia, Kelemen Emese, Kollár Árpád, Oláh K. Tamás, Patócs László, Szabó István és Glavinić Vékás Éva tudtak jelen lenni. Meséltek első olvasási élményükről és mostani kapcsolatukról a gyermekirodalommal. A beszélgetésből levonhatjuk a tanulságokat, miszerint nehéz különbséget tenni a jó gyermek-, illetve ifjúsági és az úgynevezett felnőtt irodalom között. A szülők szerepe mérhetetlenül fontos a mesék és gyermekversek kiválasztásában, valamint abban, hogy milyen rendszerességgel olvasnak fel gyermeküknek. A szám a gyermekszínházat, a múzeumot és az irodalmat is érinti, ezen belül a szépírók gyermekverseket, meséket küldtek, megjelentek fordítások a szerb gyermekirodalomból, valamint kritikák is születtek a 2015-ös év vajdasági és magyarországi gyermekkönyveiről. Fontos kiemelni, hogy a novemberi Hidat Dezső Andrea illusztrációi díszítik.
Ezután Herédi Károly Kollár Árpád immáron Magyarországon élő, de önmagát vajdaságinak valló íróval beszélgetett, aki 2014-ben a Csimota Kiadó gondozásában megjelent Milyen madár című gyermekverseket tartalmazó kötetével nagy sikert aratott, olyannyira, hogy sikerült vajdaságiként elsőként bekerülnie a magyarországi NAVIGÁTOR – Kortárs gyerekirodalmi lexikonba. Kollár elrugaszkodott a klasszikus gyermekirodalmi nyelvezettől, és inkább a kortárs, rímtelen nyelvben alkotott. Sokan állítják, hogy versei nem kifejezetten gyermekversek, inkább szólnak felnőtteknek. Számtalan pozitív visszajelzés érkezik azonban, melyek azt bizonyítják, hogy a komoly egzisztenciális és ontológiai kérdéseket is boncolgató kötetet a gyermekek is értik és szeretik.
Kollár Árpád három gyermek édesapja, és sokat merít gyermekei kérdéseiből, gondolkodásából, a gyermeki fantáziából. A Milyen madár illusztrátora Nagy Norbert, aki nagyban hozzájárult a kötet pozitív fogadtatásához. Nem szokványos illusztrációkról van szó, melyek sajátos világot kölcsönöztek a kötetnek. Kollár azonban nem engedte, hogy a szövegtestet szétdarabolják a rajzok. Következő mesekönyvében, melyen jelenleg dolgozik, szintén Nagy Norberttel fognak együttműködni. Ebben, a nyelvi és képi elemek dialógusában már sokkal több játékosság lesz felfedezhető.
A konferencia összefoglalója: KOMÁROMI Dóra A Híd-találkozó összefoglalója: DANCSÓ Andrea |
Híd © Minden jog fenntartva. |