Főoldal Szerkesztőség Híd Kör Híd Könyvtár Szövegmutatványok Híd Galéria Archívum Elérhetőségünk
TÖRTÉNÉSEK

Az elmúlt évek egyik meghatározó magyar regénye
a
Holtversennyel zárult az Olvass be! negyedik évada


Sági Varga Kinga, Komáromi Dóra, Kelemen Emese és Fehér Dorottya

A FISZ által megszervezett Olvass be! kritikai beszélgetéssorozat elérkezett a negyedik évad utolsó beszélgetéséhez. Ezúttal a sokak által a 2014-es év és egyben a közelmúlt legjobb magyar kortárs regényéről, Totth Benedek Holtversenyéről kérdezte Fehér Dorottya a kritikusokat, Kelemen Emesét, Komáromi Dórát és Sági Varga Kingát kedd este az Újvidéki Művészklubban.

Totth Benedek első kötetét azonnal felkapta a köztudat, sokan imádják, sokan kritizálják. Fehér Dorottya első kérdése arra vonatkozott, hogy a Híd Kör kritikusai hogyan viszonyultak ehhez a hype-hoz, milyen elvárásokkal nyitották fel a fedőlapot. Sági Varga Kinga jóra számított, de mindenféle különösebb elvárás nélkül indult neki a sikerkönyv olvasásának. Komáromi Dóra elmondta, már a kötet borítójáról is látni lehet, hogy nem egy szokványos, semmi ágán vergődő fiatalokról szóló kamaszkönyvről kell beszélnünk a Holtverseny kapcsán, és nem is csalódott benne. Mindannyian megegyeztek abban, hogy az ifjúsági regény meghatározást túl „szépnek” érzik, de a nevelődési regényként sem kifejezetten értelmezhető könyv tulajdonképpen egy brutális kamaszregény. Kelemen Emese a sportvilág karikatúrájaként volt kíváncsi a Holtversenyre. Szerinte a nihilista jelző használata sem egészen pontos, hiszen a szereplőknek vannak céljaik, különösen a győzni akarás hajtja őket. Az életük nem a nihilbe fut ki: a céljuk az, hogy élsportolóvá váljanak. Ezután Fehér Dorottya a Holtverseny regényvilágának hitelességéről faggatta a kritikusokat. Kelemen Emese szerint amit a szöveg magára vállalt, azt teljesíti is, ugyanis nem valós eseményeket szándékozott leírni a szerző. A drogozás, a szexuális túlfűtöttség kissé karikaturisztikusnak hathat, ám Komáromi Dóra szerint a szereplők leírásánál vannak olyan apró részletek, melyek elhitetik velünk azt is, hogy azok még gyermekek. Sági Varga Kinga úgy véli, a regény nagyon jól ki van dolgozva mind a karakterek, mind a történet szintjén, és egy jól megírt világ tárul elénk olvasás közben. Realitásmértékét tekintve a regényben kibontott valóság felnagyított, brutalitását tekintve reméli, távol áll a mai állapotainktól.

A könyvben megjelenő hiányokra felhívva a figyelmet, Fehér Dorottya arra kérdezett rá, hogy ezek a felelősségérzetüket vesztett, magukra hagyott fiatalok mit pótolnak a különböző drogokkal és doppingszerekkel. Sági Varga Kinga az apák és az anyák, és önmagában a család hiányát érzi meghatározónak, emiatt sem tudnak a szereplők beilleszkedni a világba. Kelemen Emese megjegyezte, a gyerekek amint a vízbe kerülnek, komolyan veszik a versenyt, és a doppingszereket is azért használják, hogy nyerjenek. Az egyetlen karakter, aki törődik velük, aki valamilyen mintát jelenthet a számukra, az Bandibá, az úszómester, akire felnéznek, és akitől egyben tartanak is. Komáromi Dóra szerint a fiatalok közt Kacsa is vezéregyéniség, a többiek mind őt követik, mert tőle is félnek. Kelemen Emese értelmezésében nem az érzelmek, hanem ezek feldolgozása hiányzik a szereplőkből, azok elől menekülnek, és az állandó hallucinogén állapot is egyfajta menekülési út a számukra.

A Holtverseny nyelvezetéről eltértek a vélemények. Míg Kelemen Emese és Komáromi Dóra el tudták fogadni, addig Sági Varga Kinga távolinak érezte, ugyanakkor megjegyezte, hogy a történet hitelességéhez elengedhetetlenek ezek a durva kifejezések. A hitelesség tekintetében egyetértettek a kritikusok. A főszereplő nyelvezetének kettőssége a lelki világát tökéletesen ábrázolja, ugyanis néha líraias hasonlatokkal is él, kifejezve a hajlandóságot a jóságra.

A beszélgetés résztvevői úgy gondolják, annak ellenére, hogy a regény könnyen befogadható és közel áll a mai fiatalsághoz, a kanonizációja nem fog bekövetkezni a közeljövőben, azonban valószínű, hogy egyre több hasonló könyv fog íródni. A Holtverseny témájában és nyelvezetében többek közt T. Kiss Tamás regényével, A tükörtestvérrel is rokonítható. Komáromi Dóra szerint a készülő filmadaptációja fogja majd igazán meghozni a könyv népszerűségét, és elősegíti majd annak fokozatos kanonizációját.

Negatívumként a kritikusok a feleslegesnek tűnő betéteket hozták fel, azonban végül megállapították, hogy ezek is a mű egyensúlyát adják meg. A hétköznapi témák és poénok a legkilátástalanabb helyzetekben épp a döntések hárítását segítik. És hogy miért kellett éppen Zolikának meghalnia? Komáromi Dóra őt érezte a leggyengébb láncszemnek. Kelemen Emese érdekes felvetése az, hogy ugyan valóban ő a legártatlanabb a fiúk közt, mégis ő az egyetlen vetélytársa Kacsának, mert ő az, aki érzelmekkel tudna kötődni egy lányhoz, így veszélyeztetheti Kacsa uralkodását.

Sági Varga Kinga úgy véli, a regény kulcsmondata a többször felbukkanó „Cápa vagyok.” A cápák ugyanis csak addig tudnak oxigénhez jutni, amíg mozognak, ugyanígy pedig a Holtverseny szereplői sem tudnak leállni: a verseny köztük örök, de győzni egyikük sem tud. Mozgásban vannak a vízben, az úszások között pedig pörögnek a drogoktól.

A kritikustusa résztvevői egyhangúlag 9-essel jutalmazták a Holtversenyt, amely így a legmagasabb pontszámot érte el az Olvass be! idei évadán, méltó zárásaként a rendezvénysorozatnak.

Dancsó Andrea
Fotók: Benedek Miklós


 
PARTNEREINK
Dombos Fest
Irodalmi szemle
KikötÅ?
Litera
Symposion
SzlávTextus
TiszatájOnline
TÁMOGATÓINK
A Híd megjelenését a Tartományi Művelődésügyi, Tájékoztatási és Vallásügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, Újvidék Város, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatja.
Híd © Minden jog fenntartva.