Főoldal Szerkesztőség Híd Kör Híd Könyvtár Szövegmutatványok Híd Galéria Archívum Elérhetőségünk
TÖRTÉNÉSEK

Szellőzetlen szobák az Auróra-telepen
Az Olvass be! idei utolsó állomása

A JAKkendő-díjas és nemrégiben Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjjal jutalmazott Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetéről vitatkoztak a Híd Kör fiataljai kedd este az Újvidéki Művészklubban. Az idei Olvass be! negyedik és egyben utolsó összejövetelén Barlog Károly, Fehér Dorottya és Sági Varga Kinga ütköztette véleményét, a moderátor szerepét pedig Berényi Emőke töltötte be.

Fehér Dorottya, Sági Varga Kinga, Berényi Emőke és Barlog Károly

Berényi Emőke első kérdése arra vonatkozott, vajon minek köszönhető az, hogy elsőkötetes létére Mán-Várhegyi Réka mégis hatalmas sikerrel robbant be a köztudatba. Fehér Dorottya véleménye szerint a legfiatalabb nemzedék közt valóban ritka az efféle letisztult, hagyományos és a posztmodern játékoktól mentes szövegvilág, az ilyen kijelentések viszont relatívak, mivel Szvoren Edina pályakezdését erősebbnek tartja. Barlog Károly hozzátette, hogy ez a realista, sallangmentes és lényegre törő prózanyelv lassan újra tendenciává válik a kortárs magyar irodalomban. Sági Varga Kinga ugyanezt véli felfedezni például Krusovszky Dénesnél is, aki szintén részletes leírással, realista jegyekkel írta meg prózakötetét. A Boldogtalanság az Auróra-telepen női narratíva, míg A fiúk országa férfi szemszögből mutat be. Barlog Károly továbbá elmondta, hogy nem véletlen Szvoren Edina és Mán-Várhegyi Réka kiemelkedően erős debütálása, ugyanis mindketten sokáig érlelték magukban az első kötetüket.

A recenziók szerint a könyv kifejezetten naturalista és realista vonásokkal rendelkezik, Berényi Emőke azonban ezzel meg nem elégedve további jelzőket kért a kritikusoktól. Barlog Károly a narráció nem pusztán objektív, naturalista szenvtelenségét érezte, hanem megértőnek is nevezte az elbeszélésmódot. Sági Varga Kinga a női narratívát emelte ki, noha nem szeretné genderszempontból elemezni a könyvet, azonban kétségtelenül hangsúlyos benne a különböző női szerepkörök és a nőkkel szembeni elvárások felvonultatása. Fehér Dorottya a testtapasztalat fontosságát említette, ugyanis a szereplők nemcsak a külvilággal, de saját testükkel is konfliktusba kerülnek a szövegekben. Felmerült a kérdés, hogy ha a narratíva a realista vonalat követi, mennyire ad hiteles látleletet a mai magyar társadalom középrétegéről. Fehér Dorottya szerint sikerrel érvényesül a realista ábrázolás, a szerző nem szépíti, nem púderezi a valóságot, hanem rámutat a hétköznapjainkat jellemző bagatellekre. Barlog Károly szerint a novellákban feltáruló világ teljes mértékben elképzelhető, a valóság akár ilyen is lehetne. Kérdés, hogy ezek mennyire szociografikus írások, tekintettel arra, hogy Mán-Várhegyi Réka szociológusként e témában is otthonosan mozog. A kritikusok arra jutottak, hogy a Boldogtalanság az Auróra-telepen szociografikus elemeket tartalmaz ugyan, de elsősorban irodalmi alkotás.

A könyv egyik legerősebb vonása Sági Varga Kinga értelmezésében éppen az, hogy a megírt történetek lezáratlanok maradnak, nincs sem pozitív, sem negatív végük, ezért nagyon pontosan körvonalazzák az ember örökös kitörni vágyását, miközben kiút nincs. Ennek az ábrázolására tökéletes teret adnak a panelházak szűk szobái, melyekbe az emberek élete bepréselődik. Annak ellenére, hogy a kötetben nincsenek kifejezetten boldog szövegek, mégis kirajzolódnak valamiféle menekülőútvonalak, melyek a boldogság felé vezethetnének. A mai világban, amikor a boldolgtalanság megélése tabuként nehezedik az emberekre, felszabadítóan hat az, hogy az olvasó azonosulni tud a novellák szereplőivel. A kritikusok azonban indokolatlannak vélték a kötet három részre tagolását, és nem érezték egyértelműnek, milyen elvek alapján történt ez a felosztás. Barlog Károly és Sági Varga Kinga szerint novellák egymásutánjáról van szó, Fehér Dorottya szerint a novellák akár regényként is olvashatók, főként annak a tudatában, hogy az írónő tarsolyában több regénykézirat is pihen, sőt, konkrét műfajmegjelölés sincs a könyv elején.

Ezután a pontozás következett, ahol Fehér Dorottya 7,5, Sági Varga Kinga 8, Barlog Károly pedig 9 pontra értékelte Mán-Várhegyi Réka kötetét. Összesítésben tehát az idei évad legmagasabb pontszámát, 8,17 pontot ért el.

A kérdéseket követően kisorsolták Lovas Ildikó A kis kavics című kötetét.

Összefoglaló: Dancsó Andrea
Fotók: Benedek Miklós


 
PARTNEREINK
Dombos Fest
Irodalmi szemle
KikötÅ?
Litera
Symposion
SzlávTextus
TiszatájOnline
TÁMOGATÓINK
A Híd megjelenését a Tartományi Művelődésügyi, Tájékoztatási és Vallásügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, Újvidék Város, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatja.
Híd © Minden jog fenntartva.