Főoldal Szerkesztőség Híd Kör Híd Könyvtár Szövegmutatványok Híd Galéria Archívum Elérhetőségünk
TÖRTÉNÉSEK

Séta a repedések mentén
Ismét telt ház az Újvidéki Művészklubban

Lábadi Dávid, Patócs László és Berényi Emőke

A Fiatal Írók Szövetsége által megvalósuló Olvass be! kritikai beszélgetéssorozat idei harmadik állomásán Antalovics Péter Örökszoba című kötete volt terítéken, amely a Forum fiatal alkotók számára kiírt 2012-es kéziratpályázatán ért el első helyezést, és hónapokon át szerepelt az Irodalmi Jelen Top 10-es listáján. Rendhagyó módon az est moderátora, Patócs László, egyben kritikusként is részt vett a beszélgetésben Berényi Emőke és Lábadi Dávid mellett.

A közönség egy része

Berényi Emőke elmondta, erre a folyamatosan alakulni látszó, mégis statikus belső térre, vagyis az örökszobára a zártság, pontosabban az önmagába zártság fogalma a legjellemzőbb, és az üresség poétikája az, ami megfogalmazódik a fiatal költő szövegeiben. Lábadi Dávid szerint azonban, ha statikus is az elbeszélői tér, az önellentmondásokkal teli elbeszélőben ez mégsem tudatosul, és sok versben a bizonytalanság poétikája van jelen erős versszervező elemként. Mintha a lírai én óvatosan kitapogatná azokat a biztos területeket, ahonnan aztán elrugaszkodhat. Berényi Emőke a kötet utolsó ciklusát tartotta a legizgalmasabbnak, mert az kiutat mutat a személytelen, objektív lírából, valakit megszólítva. Patócs László a zártság és a bizonytalanság fogalmát mintegy összekapcsolva hozzátette: számára az intimitás rajzolódott ki legerőteljesebben a könyvben. Ebben az erősen körvonalazódó térben a lírai én félelemmel viszonyul a külvilághoz. Ezért is találóak az illusztráció bogarai, a bodobácsok ugyanis repedések mentén be tudnak jutni ebbe a nagyon intim közegbe.

Patócs László ezután a kötet megszerkesztettségére kérdezett rá, ő ugyanis határozott struktúrát fedezett fel benne. Az első vers címe ide cím kellene, amely a további ciklusoktól külön áll. Megállapították, hogy ez ellen-ars poeticaként fogható fel, mely nem elriasztja, inkább kíváncsivá teszi az olvasót. A kötetben találhatók rövidebb, akár négy szavas versek is, mint például a paranoia, és hosszabb prózaversek is, ám a tusázók szerint ezekben ugyanannyira erőteljes a lírai, mint a prózai vonás, és nem fordíthatók prózanyelvre. Az utolsó, az exit című vers pedig kivezetésképp magáról az írás nehézségeiről beszél némi iróniával.

A kritikusok egyöntetűen leszögezték, hogy az Örökszoba nem a vajdasági magyar irodalom, hanem inkább a kortárs magyar irodalom hagyományába illeszkedik. Berényi Emőke a Telep Csoport köré szerveződő írók újkomolyságával érezte rokonnak a verseket. Szerinte a megbocsátható mértékben jelen levő közhelyszerű verselemeken kívül a könyvön nem jelentkeznek az elsőkötetesekre jellemző hibák, sőt nyelvileg a szerző zsengéi is beilleszthetők lennének a kötetben megjelent szövegek közé. A kritikusok azonban negatívnak találták a szövegvilág túlzott sterilitását, a saját világban való elmerülést. Patócs László úgy fogalmazott: vannak esetek, amikor az örökszoba rászorul a lírai énre, mintegy gumiszobává válva. Lábadi Dávid szerint tudatos ez az elzárkózás a költő részéről, de az olvasó egy idő után ezt soknak érezi, és hiányolja a nyitást a külvilág felé.

Berényi Emőke 8,1, Lábadi Dávid 8, Patócs László pedig 7,9 pontot adott a kötetre, ami így kereken 8 pontot ért el összesítésben.

A kérdéseket követően a jelenlevők között kisorsolták Németh Zoltán A perverzió méltósága című verseskötetét. Két hét múlva Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című könyvét ízlelgetik a Híd Kör fiataljai.

Összefoglaló: Dancsó Andrea
Fotók: Sági Varga Kinga

 


 
PARTNEREINK
Dombos Fest
Irodalmi szemle
KikötÅ?
Litera
Symposion
SzlávTextus
TiszatájOnline
TÁMOGATÓINK
A Híd megjelenését a Tartományi Művelődésügyi, Tájékoztatási és Vallásügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, Újvidék Város, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatja.
Híd © Minden jog fenntartva.