Pénteken, november 28-án, Klájó Adrián Udvar című, elsősorban grafikákból álló kiállításának megnyitójával kezdődött folyóiratunk idei évzáró ünnepsége. Lábadi Lénárd egyebek mellett felhívta a figyelmet arra, az ifjú képzőművész munkáin érzékelhetőek a korai Ács József jellegzetes vonásai, kérdésére válaszolva Klájó elmondta, a falusi udvarok egyszerűségét próbálja képein visszaadni.

Klájó Adrián és Lábadi Lénárd

A kiállításmegnyitót követően Faragó Kornélia, a Híd főszerkesztője köszöntőjében hangsúlyozta, az idei évben sok új emberrel bővült a folyóirat szűkebb és tágabb szerzőgárdája, gyarapodtak a Híd Könyvtár kiadványai, kiemelkedően sok új szöveg született, amit a program összeállítása is tükrözni kívánt: a külföldi vendégek mellett alapvetően a fiatal generációt szólaltatták meg, melyen belül szerephez jutottak a Hídhoz nem közvetlenül tartozó szerzők is.

Faragó Kornélia

A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék elsőéves hallgatói, Celler Kiss Tamás Maradékok és Egyedül, fenn, valamint Szabó István Vérátömleszt és Kézmosás előtt című verseivel kezdődött meg a felolvasások sorozata.

Celler Kiss Tamás

Szabó István

Vázsonyi Csilla a topolyai és doroszlói néptánccsoport közötti viszálykodásról értekezett, amelynek konklúziója az volt, hogy a két hagyományőrző gyakorlatnak, a doroszlói Gyöngyösbokrétának, valamint a topolyai Táncház mozgalomnak jobban oda kellene figyelnie egymásra, a különbségeket pedig tudatosítaniuk kellene.

Vázsonyi Csilla

Benedek Miklós idén megjelent második kötetéből – amely a Mintha emberekből állna címet viseli – olvasott fel két verset, a Lapok és poharakat, továbbá A kerítést.

Benedek Miklós

A kritika által nemrégiben vajdasági Héraklésznak elkeresztelt Antalovics Péter A születés című versét olvasta fel a közönségnek, amely csak néhány perccel az esemény kezdete előtt nyerte el végleges formáját.

Antalovics Péter

Lénárd Róbert a találkozó moderátora, Berényi Emőke segítségével adta elő tavaly a POSZT-on is játszott Skizopolisz című drámájának 6. és 8. jelenetét.

Berényi Emőke és Lénárd Róbert

Terék Anna a halott nő tematikában íródott verseiből hozta az 1999 márciusában és a Csillagok címűeket.

Terék Anna

Orovec Krisztina magyarul interpretálta a Cenzúrázott test című Maja Solar-verset, majd a szerző mellebe vágó költészetéről beszélt: verseit nehéz fordítani, mert Solar a nemek közötti sztereotípiákat kívánja lerombolni, kifigurázza a köztük lévő különbségeket, megnehezítve ezáltal a másik nyelvre való átültetést is.

Orovec Krisztina

Az első szünetet követően a Szenteleky-díj idei nyertese, Böndör Pál felolvasta új kötetéhez, a Bender és Tsá.-hoz írott jegyzetét, a névmizéria kapcsán pedig elmondta, nemcsak itthon és a környező országokban, hanem az amerikai kontinensen is kapott egy új nevet, de megemlítette azt is, hogy a napokban jelent meg válogatott verseinek szerb nyelvű kötete.

Böndör Pál

A Híd Akadémia keretében Balázs Imre József tartott előadást a rendszerváltás utáni erdélyi csoportokról és trendekről. Elmondta, a rendszerváltás olyan értelemben képez korszakhatárt az erdélyi magyar irodalomban, hogy megszaporodtak a kiadók, a folyóiratok, megszűnt a cenzúra, de a poétikai változások mégsem voltak egycsapásra érzékelhetőek. Fokozatosan tűnt el az allegorizáló nyelv az irodalomból, ezzel együtt az irodalom többletüzenetet hordozó szerepe is átruházódott a többi médiumra. A rendszerváltás után a kilencvenes években számos csoport, nemzedék alakult ki az erdélyi magyar irodalomban, majd csak a kétezres évek végétől kezdve látszik körvonalazódni egy újabb generáció, akiknek az írásai A meghajlás művészete (2008) és a Mozdonytűz (2014) című antológiákban olvashatók.

Balázs Imre József

Az est folytatásában Tompa Andrea Déry-díjas íróval, színikritikussal beszélgetett Balázs Imre József. Az író elmondta, tendenciának számít, hogy olvasóinak legkisebb hányada származik saját, színházi közegéből, másrészt beszélt az előítéletekről, amelyek a kritikus és író közti szerepváltást övezik. Első regénye, A hóhér háza (2010) a rendszerváltás, míg a tavaly megjelent Fejtől s lábtól című orvosregénye Trianon traumáját dolgozza fel. A könyvek írása során a könnyűséget akarta elkerülni, a kor, a helyzetek és a személyek megmunkálásában azt vette figyelembe, eléggé bántóak tudnak-e lenni ezek számára. Felolvasta Barbárok, 1989 című szövegét, amely felkérésre íródott a rendszerváltás 25. évfordulója alkalmából, és a Litera és az OSA Archívum közös, Kellett Európa című sorozatában jelent meg. Tompa Andrea szerint a jelen ártatlan hősét, az esendőséget és az elnyomhatóságot fiatal lány személyén keresztül lehet leghitelesebben ábrázolni, ezért is lehetett első regényének hőse egy kamaszlány, de a női beszédmód második könyvében is erősen jelen van. Az elbeszélői hagyomány nem engedi meg, hogy a férfiak túlságosan közvetlen módon tárulkozzanak fel; ezen a legnyersebb szinten a nők szókimondóbbak és bátrabbak. Az író beszélt arról is, hogy számára nehézséget jelent férfi nézőpontba való belehelyezkedés, szövegeiben jobban tudja érzékeltetni egy nő mentális folyamatait.

Balázs Imre József és Tompa Andrea

A közönség

A közönségkérdéseket követően az Híd-találkozó hivatalos programja véget ért, a vendégek oldottabb hangulatban folytatták a diskurzust a rendezvényt követő állófogadáson.

Összefoglaló: Fehér Dorottya
Fotók: Brenner János és Patócs László