Főoldal | Szerkesztőség | Híd Kör | Híd Könyvtár | Szövegmutatványok | Híd Galéria | Archívum | Elérhetőségünk |
TÖRTÉNÉSEK
Az irodalmi mű a szerző álma
November 27-én Balázs Imre József költő, irodalomkritikus, irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztő-helyettese volt a Híd Kör Egyesület vendége Újvidéken. A szerzővel Patócs László beszélgetett legfrissebb kötetéről, amelynek ez volt az ősbemutatója. A Jung a gépteremben idén jelent meg a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület gondozásában. Arra a kérdésre, hogy Carl Gustav Jung milyen módon van jelen a kötetben, az író elmondta, hogy Jung munkássága közel áll hozzá, és irodalomtörténészként is a jungiánus irodalomértelmezést kedveli szemben a freudiánussal. Kutatási területe az erdélyi magyar irodalom, és a kisebbségi irodalom kapcsán állandó külső elvárás az, hogy az írók Trianon traumáját dolgozzák fel műveikben. Balázs Imre József ezen elvárásokat igyekszik megkérdőjelezni. Míg Freud a tudatalatti álombeli kivetüléseit múltbéli traumákkal magyarázza, addig Jungot inkább az egyént pillanatnyilag foglalkoztató kérdések érdeklik, ezért érzi Jung gondolkodását közelebb a sajátjához. Ha az irodalmi alkotás a szerző álma, akkor Balázs Imre József versei inkább a jelenből a jövő felé tekintenek, variációkat nyújtanak bizonyos problémák megoldási lehetőségeire, és megpróbálnak kitörni a kisebbségi helyzet béklyói közül. A kötet első és legkorábbi szövege a Gépteremben volt, amely végül a kötet címébe is beépült. Jung nevének bevonásával pedig a szerző feszültséget teremtve szűkíti a gépterem jelentéskörét, a hangsúlyt a lélektaniság felé tolva el. A versek asszociációs technikával jöttek létre, nincsenek lezárva, és maguk is további asszociációkat hívnak elő az olvasóból. Míg az író korábbi köteteit ciklusokba szervezte, a Jung a gépteremben szövegei lazábban kapcsolódnak egymáshoz, és felfedezhetők bennük külső és belső utazások nyomai. Balázs Imre József irodalomtörténészként és költőként is kötődik az avantgárd és a szürrealizmus hagyományához. Avantgárd kutatóként sokat olvas és fordít avantgárd alkotásokat, amelyek nagy mértékben hatnak az alkotói szemléletére. A könyvben előfordulnak konkrét álomleírások, valamint utalások más avantgárd műalkotásokra is. A szerző – többek között – felolvasta a Kommentár Weöres Sándorhoz című versét, melyben Weöres-sorokat gondol tovább. A zene és a vizualitás is fontos szerepet kap a könyvben, némely szövegek zeneszámokra vagy szürrealista festményekre íródtak. Fontos azonban megjegyezni, hogy Balázs Imre József nem a valóság oppozíciójaként, hanem annak valamely aleseteként tekint a szürrealizmusra, melyek nem zárják ki egymást. Állandóan jelen lévő motívum az író életművében a vidra, mint totemállat. 2006-ban jelent meg Vidrakönyv című kötete, és azóta is ír vidrás verseket. Ez a különös állat nincs beépülve az európai mitológiába, csak a kelták és bizonyos alaszkai törzsek legendáiban szerepel, ezért nem olyan könnyen behatárolható a szimbolikus jelentése. Ennek előnye viszont az, hogy a szerző szabadon építhette fel saját vidramitológiáját. A kialakult baráti hangulat a bemutató után kötetlen beszélgetéssel folytatódott. Összefoglaló: Dancsó Andrea |
Híd © Minden jog fenntartva. |