Herédi Károly, Bózsó Izabella, Lábadi Dávid és Berényi Emőke

A Fiatal Írók Szövetsége által szervezett Olvass be! kritikai beszélgetéssorozat keretein belül az új évadban másodszor ültek össze a Híd Kör tagjai az Újvidéki Művészklubban. Ezúttal Nyerges Gábor Ádám első regényéről, a Sziránóról folyt a vita, amelyen Bózsó Izabella, Herédi Károly és Lábadi Dávid ifjú kritikusként, Berényi Emőke pedig moderátorként vett részt.

Egy rövid kötetismertető után felmerült a kérdés, mennyiben definiálható a Sziránó generációs regényként. A kritikusok arra jutottak, hogy nincs semmi, amiért ezt a kötetet a 90-es nemzedék különösen a magáénak érezhetné. Maga a generációs élmény hiánya miatt viszont kialakult valamiféle igény egy nemzedéki regény megírására, ez lehet az oka annak, hogy a magyarországi recepcióban a Sziránót így címkézik meg. Bózsó Izabella szerint nem feltétlenül negatív az, hogy ráerőszakolják a könyvre a „generációs” jelzőt, mivel ez valójában olvasásra késztetheti a fiatalokat. A műfaji behatárolást is korrigálnák a tusázók, a kötet ugyanis inkább definiálható novellafüzérként, mint regényként. Lábadi Dávid és Bózsó Izabella sem a kronológiai, sem a logikai kapcsolatot nem érezte következetesnek a novellák között, így tovább szűkítették a meghatározást novelláskötetre. Herédi Károly szerint nem is feltétlenül klasszikus értelemben vett novellákról van szó, ezért ő inkább a rövidprózakötet elnevezést tartaná helytállónak.

A közönség egyik része

A könyv nyelvezete jellegzetesen a laza és lendületes diáknyelvből merít, fellelhetőek benne többek közt South Parkos vonatkozások is, azonban Herédi Károly épp ezt rótta fel a kötet gyengeségeként, ugyanis ő túlírtnak, dagályosnak és túlpoetizáltnak érezte a szövegeket, amelyeket még számos intertextualitás és önreflexió is terhel. Bózsó Izabella pedig úgy véli, Karinthy humorát nem közelítik meg a novellák, holott a főhős „Karinthy első számú földi helytartójaként” határozza meg magát. Lábadi Dávid kiemelte, hogy a Sziránó és A Halál Nagy Albuma című novella az egyik legerősebb darabja a kötetnek, amit a szerzőnek érdemes volna továbbvinnie.

A közönség másik része

Berényi Emőke további hatásokként Kosztolányi Esti Kornélját, Golding A legyek urát és Ottlik Iskola a határon című nevelődési regényét sorolta fel, ám a vélemények szerint nyomokban ugyan találhatók utalások ezekre, de nem meghatározók a könyvben. Kiderült továbbá, hogy Sziránó alakja, aki Nyerges Gábor Ádám alteregójaként is felfogható, nem szituációkban jelenik meg, hanem csupán belső elmélkedéseit követhetjük nyomon. A karakteren – mint valami belvárosi „protoértelmiségin” – nem érezhető semmilyen fejlődés, Sziránó ugyanúgy gondolkodik a világról 6 évesen, mint 15 évesen. A kritikusok tipikus elsőkötetes hibaként diagnosztizálták azt, hogy a szerző mindent meg akar mutatni, és végül nem mutat semmit.

Bózsó Izabella 6, Lábadi Dávid 7, Herédi Károly pedig 5,2 pontot adott a Sziránóra, így az összesítésben 6,07 pontot ért el az egytől tízig terjedő skálán.

Az est végén rendezett sorsoláson egy szerencsés néző Esterházy Péter Semmi művészet című kötetével gazdagodott.

Két hét múlva Antalovics Péter Örökszoba című kötetéről beszélgetnek a kritikusok.

Összefoglaló: DANCSÓ Andrea
Fotók: PATÓCS László