fooldalszerkesztoseghidkorH�d K�nyt�rtortenesekgaleriaarchivumelerhetosegunk 
TÖRTÉNÉSEK

A Híd a Topolyai Múzeum vendége volt

A Híd októberi, néprajznak szentelt számával és szerzői egy részével ismerkedhetett meg szerda este a topolyai közönség. A számban a Kiss Lajos Néprajzi Társaság tíz néprajzkutatója publikált. Közülük öten, Szőke Anna, a Kiss Lajos Néprajzi Társaság elnöke, Beszédes Valéria, Klamár Zoltán, Silling István, Kónya Sándor és Tóth Glemba Klára valamint Faragó Kornélia, a Híd főszerkesztője és Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó igazgatója voltak a Topolyai Múzeum vendégei. Gazsó Hargita múzeumpedagógus köszöntötte őket és a közönséget is.


Gazsó Hargita köszöntője

Virág Gábor szerint a Híd az utóbbi időben egyre gyakrabban próbálgatja határait, s ez a szám is ennek eredményeként jött létre. Faragó Kornélia elárulta, a Híd jövőre lesz nyolcvanéves, s Jung Károly – aki szintén néprajzkutató – foglalja majd össze a folyóirat nyolcvan évének néprajzi vonatkozásait. Faragó Kornélia ezután a Kiss Lajos Néprajzi Társaság jelentőségére mutatott rá.

 

\Virág Gábor


Faragó Kornélia

Szőke Anna kifejtette, nagyon megörült Faragó Kornélia felkérésének a néprajzi szám összeállítása kapcsán, ugyanakkor kihívást is jelentett számára, amit – amint a szám népszerűsége is mutatja – siker koronázott.


Szőke Anna

Az est folytatásában a jelen lévő öt szerző mutatta be néhány mondatban tanulmányát. Kónya Sándor Szent János áldásához kapcsolódó népénekeket gyűjtött, amelyekből a közönség is ízelítőt kaphatott. A szerző három népéneket, egy tordait, egy kisoroszit és egy oromhegyesit énekelt el, utóbbiba a közönséget is bevonta.


Kónya Sándor

Klamár Zoltán Térpanelek Magyarkanizsa Nagytemetőjében című tanulmánya kapcsán elmondta, a magyarkanizsai temetőkultúra sokszínű, s a temető a közösségi élet színterévé is válik. A magyarkanizsaiak nemcsak halottak napján, hanem karácsonykor, húsvétkor is kijárnak a temetőbe, sőt még lakodalmak alkalmával is „kivirágzik” a temető.


Klamár Zoltán

Beszédes Valéria először is elmondta, ez a Híd-szám a vajdasági magyar néprajzkutatók gondolkodásának sokszínűségét mutatja. A továbbiakban a szerbiai Mária Rádió imacsoportjáról szóló tanulmányába, megírásának körülményeibe, nehézségeibe nyújtott bepillantást, s kifejtette, ha naponta hallgatjuk ezeket az imacsoportokat, a vajdasági magyarok minden gondját, baját kideríthetjük.


Beszédes Valéria

Silling István a tűzvésztől oltalmazó Szent Flórián nyugat-bácskai szabadtéri emlékműveivel foglalkozott. A közönség a zombori, a doroszlói, a bezdáni, az apatini, a kupuszinai, a monostorszegi, a szondi, a szilágyi, a gombosi, a csonoplyai és a bácskossuthfalvi Szent Flórián-szobrok fényképeit tekinthette meg.


Silling István

Tóth Glemba Klára a Muzslyán álló szabadtéri keresztekről, Kazi Maca keresztjéről és a Betyár réti keresztről adott összefoglalót.


Tóth Glemba Klára

Szőke Anna a kishegyesi bábaasszonyokról szóló tanulmányát ismertette.

A teltházas rendezvény végén a közönség nagy része a szerzők aláírásáért is sorba állt. A Híd és olvasóinak találkozója állófogadással zárult.



 
PARTNEREINK
Dombos Fest
Irodalmi szemle
JAK
Kikötő
Litera
Symposion
SzlávTextus
TiszatájOnline
TÁMOGATÓINK
A Híd megjelenését a Tartományi Művelődésügyi, Tájékoztatási és Vallásügyi Titkárság, a Magyar Nemzeti Tanács, a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, a Szekeres László Alapítvány, valamint Újvidék Város támogatja.
Híd © Minden jog fenntartva.