Főoldal | Szerkesztőség | Híd Kör | Híd Könyvtár | Szövegmutatványok | Híd Galéria | Archívum | Elérhetőségünk |
TÖRTÉNÉSEK
Dombosi történetek – remix 2013 A szinte már hagyománynak számító, Dombosi történetek – remix elnevezésű irodalmi tábor az idén, 2013-ban is megrendezésre kerül. A néhány napon belül kezdődő rendezvény számos hazai és külföldi írót, költőt, szerkesztőt lát vendégül pódiumbeszélgetéseken és műhelymunkákon. Az irodalmi beszélgetéseken kívül változatos zenei program várja az érdeklődőket. A részletes program a következő címen olvasható, követhető: http://www.dombosfest.org/article.php?lg=hu&id_article=135 A szervezők fenntartják a műsorváltoztatás jogát! Július 10., szerda 10:00–16:00 Irodalmi tábor 1.KORTÁRS IRODALOM MÁSKÉPP – AZ ÉRINTÉS ALAKZATAI – műhelyvezető: Csobánka Zsuzsa (Részletek a lap alján!) 17:00 Bajsa Hajsza Reloaded - biciklitúra
10:00–16:00 Irodalmi tábor 17:00 Áfra János, Szőcs Petra - Fehér Dorottya Július 12., péntek 10:00–16:00 Irodalmi tábor 17:00 Bicskei Gabriella – Bencsik Orsolya Július 13., szombat 10:00–16:00 Irodalmi tábor 16:30 Irodalmi Szemle Július 14., vasárnap 10:00–16:00 Irodalmi tábor 18:00 A Híd Kör lapszámbemutatója (Híd 2013/7.) – Antalovics Péter, Barlog Károly, Benedek Miklós, Berényi Emőke, Bózsó Izabella, Brenner János, Dancsó Andrea, Fehér Dorottya, Fehér Viktor, Fekete I. Alfonz, Gyantár Edit, Kecskés Ildikó, Kelemen Emese, T. Kiss Tamás, Kocsis Árpád, Komáromi Dóra, Lábadi Dávid, Lenkes László, Lovra Éva, Magó Attila, Marko Ä?udić, Mikuska Judit, Oláh Tamás, Ördög Mónika, Patócs László, Rizsányi Attila, Sombart Dávid, Szalma Judit, Terék Anna, Tóth Alisa, Vékás Éva Partnerünk: a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör és a Szépírók Társasága Az irodalmi tábor tábor képzéseinek részletei: 1. KORTÁRS IRODALOM MÁSKÉPP – AZ ÉRINTÉS ALAKZATAI Műhelyvezető: Csobánka Zsuzsa A kurzuson végre nem csupán a gondolkodással fordulunk a szövegek felé. A kísérlet drámapedagógiai módszerekkel, élménypedagógiával és művészetpedagógiával közelíti meg a kortárs irodalom azon szövegeit, melyek valamilyen módon a testre kérdeznek rá vagy épp arról beszélnek. Milyen lehetőségek vannak a nyelv és a nyelven kívüli eszközök számára, hogy kapcsolatot teremthessenek szöveg és ember között lehetséges válaszokat adva? A megszülető „etűdök” során a közösen teremtett és az egyénileg átélt folyamatokra koncentrálunk, a kortárs irodalom szövegei mindezen tapasztalatok magját, alapját képezik. A jelenlévő szerzők a tapasztalat másik oldalát, túlpartját mutatják, mely találkozás során alkotó és befogadó kettősségét is feloldani remélem. A kurzus végén egy szerkesztett műsor kerülne bemutatásra. A műhely munkájába bekapcsolódik: Áfra János (Makói Medáliák Díjas és Móricz Zsigmond-ösztöndíjas költő, művészeti író. 1987-ben született Hajdúböszörményben, jelenleg Debrecenben él. A Prae.hu, a Szkholion szerkesztője, a kulter.hu alapító főszerkesztője és az Alföld tördelőszerkesztője. A Debreceni Egyetem magyar nyelv és irodalom alapszakján, valamint filozófia minorján, majd ugyanitt a irodalom és kultúratudomány mesterképzésen végzett. Az Alföld Stúdió, a Hajdúsági Kertész László Irodalmi Kör, a LÉK Irodalmi Kör és a Hatvani István Szakkollégium tagja volt, jelenleg a József Attila Kör elnökségi tagja. Eddig két egyéni tárlata volt (Nekem is ezer arcom van; Aethna), és első verseskötete 2012-ben, a JAK-füzetek sorozat 171. darabjaként jelent meg Glaukóma címen.) Csaplár Vilmos (Szül. 1947. Újpest; 1966-67 között az ELTE JTK hallgatója; 1967-72 között az ELTE BTK hallgatója, magyar szakon; 1971-72 A Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóirat alapító főszerkesztője; 1976-83 között az Új Tükör szerkesztője; 1975 Az Add tovább! c. antológia szerkesztője; 1988-90 között az A lap főszerkesztője; 1993-94 között a Demokratikus Charta szóvivője; 2003-tól 2012-ig a Szépírók Társasága elnöke) Szőcs Petra (1981, Kolozsvár, költő, forgatókönyvíró. Az ELTE magyar–német majd a Színház- és Filmművészeti egyetem forgatókönyvíró szakán végzett. Budapesten és Kolozsváron él. Kétvízköz c. verseskötete 2013-ban jelent meg.) 2. KORTÁRS BLOCKBUSTER – A HÚS MINT MŰVÉSZET ÉS TERMÉK a képzőművészet és az irodalom határán Műhelyvezető: Sirbik Attila „Horror” esztétika, pure flash, test objektumok, a kiszolgáltatott és feltördelt test Mit jelent a test és az emberi hús a mai kulturális diskurzusban? Mit jelent és jelöl a populáris dimenzióban és mit az elitkultúrának nevezett szférában? Hogyan lehet az emberi testet termékként értékesíteni? Hol húzható meg a határ a nemiség kérdésében ha a művészet perspektívájából közelítünk a testhez? Az emlékezet a test térképének felvázolását szolgálja csupán? A műhely munkájába bekapcsolódik: Kozma Andrea (Kozma Andrea munkáinál, melyet eleinte körberajzolt, majd a konkrét „modelltől” távolodva kezdte variálni a formákat. A nyers hús látványa hol a fehér és piros felületek találkozására épít, hol grafikusabb megoldással, fekete-fehérben tűnik fel, de egyik esetben sem csendéletként, hanem naturalisztikusan megfestett tárgyként tekintendő, melyek ereje valósághű ábrázolásukban és hibátlan kivitelezésükben rejlik.) Győrffy László (1976-ban született Budapesten. 2000-től a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja. 2001-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán. 2003-ban elnyerte a STRABAG festészeti fődíját, 2005-ben a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. Magyarországon kívül Párizsban és Los Angelesben voltak önálló kiállításai. 2005-óta rendszeresen publikál művészeti folyóiratokban, 2009-ben Kállai Ernő-ösztöndíjas volt. Budapesten él és dolgozik.) Győrffy László művészete már a kezdetektől fogva a privát biológia iránt kötelezte el magát, miszerint az anatómiát nem a természet és/vagy a ráció „írja”, hanem egy távollévő szubjektum, ami nem tud testet ölteni, de állandóan megpróbálja. Az eredmény folyamatos öntenyésztés, olyan fejlődésregény, ami fejlődés helyett vizuális mutációk sorozatát kínálja fel. Aki Győrffy művészetével szembesül, annak le kell mondania arról a humanista alaptételről, miszerint „otthon vagyunk” a világban. Az alkotások ehelyett a kiszolgáltatottság antropológiáját teszik meg az emberi létezés alapjává, hiszen sohasem tudhatjuk előre, hogy holnap milyen formában, milyen mutációban szembesülünk saját idegenségünkkel (Nemes Z. Márió). 3. A VERS ELLENFORRADALMA Műhelyvezető: Horváth Viktor Áttekintjük az antik, a középkori nyugati és magyar versszerkezetek történetét – a folyamatokat a magát a mutáció–szelekció kölcsönhatásában alakító, mind specializáltabb szerveződésekbe menekítő evolúcióként kezeljük. Másrészt arra használjuk fel a mind bonyolultabb, mindinkább a fraktálok világára emlékeztető hierarchiát, hogy a verset re-nováljuk, azaz újraírjuk, élővé, használhatóvá tegyük a saját jelenünk számára. A két törekvés segíti egymást, hiszen a szövegek legegyszerűbb prozódiai elemeiből a sokszintes hierarchiák felé való építkezés egy irányba mutat a versírás tanulási algoritmusával. Tehát verset írunk és fordítunk. (A címről – Forradalom akkor tör ki, amikor a régi rend élhetetlenné válik. Ez történt a 20. század első évtizedeiben (avantgárd), és ez történt az elmúlt évtizedekben (kódváltás – az elektronikus–mozgóképi–informatikai univerzum megbuktatta az írás-olvasás, a betűk univerzumát). Ellenforradalom akkor tör ki, ha a forradalom nem képes lerombolni a régit, mert az még kell a népnek – tehát az ellenforradalmár sikeresen szintetizálja a klasszikust a kaotikus mozzanattal. A forradalmár pusztít, az ellenforradalmár dúlva épít. A vers ellenforradalma a két legutóbbi forradalmat újragondolja: felismeri, hogy a százéves avantgárd elaggott, romantikus képzésellenes mítosza tarthatatlan, és már régóta csak a sznobizmust táplálja – ám nem lehetünk meg nélküle sem; és felismeri, hogy a legutóbbi nagy kódváltás győztese (a monitoros kultúra) tudattalan gyökerei közösek az irodalom gyökereivel, tehát leleményes parazitaként kapaszkodik meg a győztes lágy altestében.) A résztvevők hozzák el kedvenc versüket, akár más írta őket, akár ők maguk, akár ők fordították, akár más; vagy hozzanak üres papírt. Vagy jöjjenek csak úgy. 4. AZ IRODALOM RETORIKÁJA Műhelyvezető: Szegő János 1.) az irodalom retorikája, azaz mit mond magáról és magának a kortárs magyar irodalom. Miképpen lehet beszélni a kortárs magyar irodalomról, mi annak a reprezentációja. kánonok, kultuszok, marketing. 2.) Verselemzés: Kántor Péter, Kemény István és Takács Zsuzsa egy-egy új versének elemzése, összeelemzése. 3.) A fiatal magyar líra térképe(i). Támogatók: NKA, Szekeres László Alapítvány, Kishegyes Község Önkormányzata |
Híd © Minden jog fenntartva. |