A képen Virág Gábor, Barlog Károly és Kónya Lívia

A nyelv egy nagyon veszélyes eszköz, az irodalom pedig arra való, hogy a nyelv határait feszegessük vele – mondta Barlog Károly Maxim című kötetének csókai bemutatóján, ahol Virág Gábor, a szerző íróbarátja beszélgetett vele.
A bemutatón Barlog Károly beszélt Csókához való viszonyáról, illetve arról, hogy hogyan nyúlt a gyermekkori emlékekhez a Maxim megírása közben. Csóka irodalmi szerepeltetéséhez kell bizonyos távlat, amely a szerzőnél a szülőfaluról való elköltözés után alakult ki. Viszont hangsúlyozta, hogy a hagyományoknak fontos szerepet tulajdonít, és műveiben vállalja az irodalmi elődök hatását. Saját bevallása szerint igazi irodalmi kuriózumokkal azonban csak egyetemi tanulmányai alatt, már Újvidéken ismerkedett meg, és itt találkozott először azokkal az ikonikus alkotókkal is, akiknek hatását fel lehet ismerni műveiben.
Az író kitért arra is, hogy számára a próza zeneisége az egyik legfontosabb tényező, külön kiemelte Kosztolányi és Bródy Sándor művészetének saját alkotásaira tett hatását. Barlog munkásságával kapcsolatban sokan hangsúlyozzák szöveg és vizualitás egymásra gyakorolt hatását – a kötet prózáit képek, montázsok kísérik. A szerző elárulta, hogy a szövegeket kísérő vizuális megoldások igen inspiratívan hatnak rá, s alkotásaiban a két megnyilatkozási forma mintegy átjárja, erősíti és jelentésekkel tölti fel egymást.
Az est keretében Kónya Lívia versmondó olvasott fel a bemutatott kötetből