Főoldal | Szerkesztőség | Híd Kör | Híd Könyvtár | Szövegmutatványok | Híd Galéria | Archívum | Elérhetőségünk |
TÖRTÉNÉSEK
A kortárs irodalom íze A 2012-es Dombosi történetek – remix elnevezésű irodalmi fesztivál és tábor július 3-a és 9-e között zajlott Kishegyesen. Az idén a Híd Kör fiataljai voltak a házigazdák. A Dombosi történetek – remix programjának megvalósításában a JAK (József Attila Kör), a FISZ (Fiatal Írók Szövetsége), a Szépírók Társasága, a Symposion, az Ex Symposion és a PRAE.HU vállalt nagy szerepet. Az irodalmi tábor szemináriumai, előadásai, beszélgetései, vetítései és egyéb programjai a kishegyesi iskolában zajlottak. A kreatív írás előadója Márton László író volt, akivel egy közös szöveget írtak a szeminárium résztvevői, valamint különböző érdekes stílusgyakorlatokat végeztek. Míg a kritikai szemináriumot Szegő János, a Magvető szerkesztője vezette. Az érdeklődők a közelmúltban lejátszódó, pontosabban még mindig tartó politikai költészeti vita szövegeivel és kontextusával ismerkedhettek meg, illetve Bodor Ádám legújabb regényének, a Verhovina madarainak jelentésrétegeit és recepcióját járták körül. A táborlakók mellett több jeles vendég érkezett Magyarországról, de a hazai irodalmi élet képviselői közül is többen jelen voltak. A Dombos Caffé elnevezésű délutáni rendezvényeken írók, költők, szerkesztők, kritikusok, műfordítók, színészek mutatkoztak be, de színi előadásokat is láthattunk, filmvetítéseket, és volt táncház is. A szerdai valódi terepbiciklizést Török Zolival (Dombos rejtett és az időjárási körülmények okán igen-igen poros szépségeit végigjárva) – amelynek végén egy kerékpárt is kisorsoltak a résztvevők között – Gerőcs Péter Privát Mészöly című filmje követte. A csütörtöki Dombos Caffé legelején Virág Gábor, a Híd szerkesztője ünnepélyes keretek között átadta a Híd különszámait a szám szerzőinek, a Híd Kör tagjainak.
A Híd Kör az ünnepélyes átadást követő pillanatokban Az azt követő nyitóbeszélgetéssel pedig kezdetét vette az a rendezvénysorozat, amelyben a Híd Kör-ösök tagjai kiemelkedő szerepet kaptak: írói, költői, műfordítói, kritikai, illetve moderálói oldalukat mutathatták meg. Benedek Miklós költővel, Barlog Károly és Kiss Tamás prózaírókkal, valamint Oláh Tamás költővel Mészáros Krisztina és Sági Varga Kinga beszélgettek. Valamennyien a Híd fiatal munkatársai. Benedek Miklóst elsőkötetes szerzőként köszöntötték, hiszen Nem indul hajó című verseskötete nemrég látott napvilágot a Forum Könyvkiadó gondozásában, a Híd Könyvtár kiadványaként. Versei már szerb fordításban is megjelentek a Zlatna greda című folyóiratban, Drozdik-Popović Teodóra fordítói tollából. A legújabb Hídban azonban tőle szokatlan műfajjal lépett az olvasó elé, mégpedig prózával. Ám elmondása szerint, marad a verseknél, e kirívó esetet csupán tollpróbaként definiálta. Barlog Károly elbeszélései, novellái kapcsán a Kovács Istenke-ciklus kapott központi helyet, amely blogként indult, végül novellákká, novellasorozattá érett. Az alteregó problémakörén kívül a moderátorok Újvidék-, illetve Budapest-élményéről faggatták a szerzőt. Kiss Tamás prózáinak kapcsán felmerült a minimalista prózatechnika, a szituációs megjelenítés, valamint a szexualitás, a párkapcsolatok, az intimitás, a szórakozás, a diszkózás stb. megírásának mikéntje és miértje. Saját bevallása szerint az amerikai irodalmat tekinti irányadónak alkotása során. Oláh Tamás versei a beatirodalom hatásától felvértezve jelentkeznek a Híd hasábjain. Legújabb versei pedig a test művészi megformálását jelenítik meg, a test mint szentély körvonalazódik. Elmondása szerint a haiku világa is nagyon foglalkoztatja.
A képen: Sági Varga Kinga, Kiss Tamás, Oláh Tamás, Benedek Miklós, Barlog Károly és Mészáros Krisztina Őket követte Kelemen Emese – a Híd Kör tagja – és Tülkös Terézia, akik két fiatal íróval, Csobánka Zsuzsával és Gerőcs Péterrel beszélgettek. A két alkotó közötti párhuzamot József Attila Eszmélete szolgáltatja: a talált tárgy toposza mindkét szerzőnél jelen van, Gerőcs Péternél Tandori Dezső Egy talált tárgy megtisztítása című verse is bekerül az értelmezésbe. Gerőcs Péter legújabb kötetét, a Tárgyakat mutatta be, Csobánka Zsuzsa pedig készülő regényéből olvasott fel, mely sok szempontból kapcsolódik előző kisregényéhez, a Belém az ujjához is.
A képen: Tülkös Terézia, Csobánka Zsuzsa, Gerőcs Péter és Kelemen Emese A pénteki fesztiváli programot a Fiatal Írók Szövetségének közreműködésével bonyolították le. Ennek keretében a FISZ ifjú erdélyi titánjai, Noszlopi Botond és Varga László Edgár is a Domboson vendégszerepeltek. Az előbbi ízelítőt adott az Erdélyi Magyar Írók Ligájának Méhes György-debütdíjával kitüntetett 2006-os Csendrappszódia és a tavaly kiadott A szórakoztatás mesterfoka című kötetéből, az utóbbi pedig jövőre megjelenő Cseréptavasz című gyűjteményének verseiből. A Híd Kör-ös Berényi Emőke faggatta őket a kortárs romániai magyar irodalomban az Előretolt Helyőrség nyomán kialakult tendenciákról, arról, hogy noha Budapesten már a Telep-csoport által kibontakozott „újkomolyság” dívik, Erdélyben miért olyan hangsúlyos továbbra is a humor, az irónia, a cinizmus és a szexualitás.
A képen: Noszlopi Botond, Berényi Emőke és Varga László Edgár A szombat délutáni programsorozatot a Híd Kör színikritika-írással is foglalkozó tagjai nyitották meg. Berényi Emőke, Bózsó Izabella, Brenner János és Magó Attila faggatták a vajdasági magyar hivatásos színházak képviselőit, Huszta Dánielt (Zentai Magyar Kamaraszínház), Crnkovity Gabriellát (Újvidéki Színház) és Mészáros Gábort (Kosztolányi Dezső Színház) a kortárs vajdasági magyar színjátszás helyzetéről. A beszélgetésben kitértek a pályakezdéssel járó nehézségekre és az akadémiai évekre, az intézmények feladataira, a színművészet és a politika kapcsolatára, rendező és színész viszonyára, de érintették a teátrummal kapcsolatos gyengeségeket is. A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a színészi hivatás egyfajta kultúrmisszió. Ugyanakkor fontos az is, hogy művészeink ismerjék a világ országainak színházi életét, hogy rálátásuk legyen a teátrumok világára és a környező országokban bemutatott előadásokra.
A képen: Mészáros Gábor, Brenner János, Bózsó Izabella, Berényi Emőke, A Symposion főszerkesztőjét, Sirbik Attilát és szerkesztőjét, Bencsik Orsolyát Berényi Emőke kérdezte arról, hogy az anyagi nehézségek és a támogatások hiánya ellenére a szabadkai folyóirat hogyan képes vizualitásában és szövegeiben is rendkívül igényes maradni, s folytatni a megkezdett posztjugoszláv–délszláv háborús sorozatát a Trauma/nosztalgia számmal. A rendhagyó, pólónyomással és klarinétszólóval kísért folyóirat-bemutatón felmerült az a kérdés is, hogy ritka megjelenései miatt fenyegeti-e a Symposiont az antológiává válás veszélye, és rossz terjesztése okán nem válik-e esetleg elitistává. Mindkettőre határozott nem volt a válasz. Grecsó Krisztiánnal Barlog Károly és Mikuska Judit beszélgetett, központi témaként az író legutolsó kötete, a Mellettem elférsz szerepelt. Szó esett az írói szerződésről az önéletrajzi vonatkozású regények kapcsán, kérdések merültek fel fikció és valóság viszonyáról és megoszlási lehetőségükről egy-egy szövegen belül, de beszélgettek a fiktív helynevek használatának szerepéről. Az életrajzi regény forrásanyagai is a diskurzus tárgyát képezték. Végezetül pedig felmerült az a kérdés, hogy az Élet és Irodalom prózaszerkesztőjeként miként hatnak rá a nap mint nap olvasott szövegek, befolyásolják-e munkáját és egyéni írási és olvasási szokásait.
A képen: Barlog Károly, Mikuska Judit és Grecsó Krisztián A vasárnapi programfolyamot a műfordítással kapcsolatos pódiumbeszélgetés nyitotta meg. A fordítás nehézségei című eseményen a Híd Kör fiatal fordítógenerációja – Bognár Dorottya, Drozdik-Popović Teodóra, Lenkes László, Orovec Krisztina, Ördög Mónika és Vékás Éva – és a belgrádi Filológiai Kar Hungarológiai Tanszékének tanára és hallgatója, Marko Ä?udić és Ivan PaviÄ?ić műfordítók vettek részt. A műfordítás-elmélet kérdései mellett a fordítók személyes hozzáállásáról, tapasztalataikról és magáról a munka folyamatáról társalogtak a Híd Kör kritikusai, Penovác Sára és Patócs László moderálása mellett. A színpadon a Híd júniusi–júliusi duplaszámában – a Fiatal Alkotók Számában – megjelent fordításaikból olvastak fel. Kuriózumként könyvelhető el, hogy magyar művek szerb fordítását is hallhatta a közönség: Drozdik-Popović Teodóra készülő Mészöly Miklós-fordításából, a Saulusból olvasott föl, Ivan PaviÄ?ić egy Kosztolányi-novella fordítását ismertette, Marko Ä?udić pedig Krasznahorkai László Az ellenállás melankóliája című regényének bevezető mondatait tolmácsolta szerb nyelven.
A képen: Penovác Sára, Ivan PaviÄ?ić, Marko Ä?udić, Orovec Krisztna, Drozdik-Popović Teodóra, Vasárnap este az érdeklődők a Néma gyerek nevet viselő produkciót tekinthették meg. Az előadás némi zenével vegyített felolvasást takar, amelyet a József Attila Kör (JAK) tagjai szerveztek meg, és ez alkalommal vajdasági szerzőkkel kiegészülve adták elő. A műsor első felolvasója Bencsik Orsolya volt, aki az Akció van! című kötetéből adott elő egy részletet klarinétkíséret mellett. Majd Hevesi Judit énekelt Oravecz Péter gitárkísérete mellett. A továbbiakban gitárkíséret mellett felolvasott Barlog Károly, Sopotnik Zoltán, Oláh Tamás, Pion István, Simon Márton és Benedek Miklós. Az előadók célja egy könnyed, érdekes, ugyanakkor minőségi produkció bemutatása volt, amit a közönség reakcióiból ítélve sikerült is elérniük.
A képen: Benedek Miklós Az összefoglaló szerzői: A Dombosi történetek – remix sajtóvisszhangja: Magyar Szó (2012. 07. 05.): Magyar Szó (2012. 07. 06.): Magyar Szó (2012. 07. 09.): Magyar Szó (2012. 07. 14.): Tiszatájonline (2012. 07. 05.): Tiszatájonline (2012. 07. 07.): Tiszatájonline (2012. 07. 07.): Tiszatájonline (2012. 07. 08.): Tiszatájonline (2012. 07. 09.): Tiszatájonline (2012. 07. 10.): MNO.hu (2012. 07. 10.): Népszabadság Online (2012. 07. 10.): Irodalmi Jelen (2012. 07. 08.): Irodalmi Jelen (2012. 07. 13.): http://www.irodalmijelen.hu/node/14156 Blic - Édes Otthon (2012. 07. 14.): |
Híd © Minden jog fenntartva. |